Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

nyat letették és Zichy István 1679. jan. 20-án Örs pusztán ennek alapján visszaadta a zálogbirtokot, de ez a szerződés azonban — mint a szerződés küllapján a megjegyzés megállapítja: „nem ment effektusba'?'

2 Zichy István után a birtokot maguk kezelhetik Batthyány Kristófék és csak 1681. aug. 28-án adják megint zálogba Sopron szabad királyi városban Király Jánosnak és feleségének 1682. január 25-től való használatra 5599,— magyar forintokért, amit két részben fizettek ki Batthyány Kristófnak, különböző aranyokban, tallérokban.

1

''

3 — Király János harmincados Zichy Istvánnak volt korábban tisztje, s Csapoáy István tiszttartó leányát, Évái vette feleségül, amint később özvegyen tett írásából megállapítható: „Éva Király nata Csapodin."

]Vl A zálogbaadás 3 esztendőre szólt, de meghosszabbították. Batthyány Kristóf a szerződésben kikötötte, hogy jobbágyait a szokott adójukon és szolgáltatásaikon felől se ő, se Király János emberei nem erőltethetik. — 1682-ben a falunak egy köriratos pecsétje van 1682 évszámmal.

145 A hódoltság utolsó 3 évtizedében — a sok megpróbáltatás ellenére is — tűrhető volt a bicskeiek élete. Földesuraival, a zálogbirtokosokkal kapcsolatban semmi vitás dologról nem tudunk, sőt, amint láttuk, a nehézségek között megpróbálták meg is védeni őket, s török földesurai is emberinek bizonyultak. — Egyházi élete is ezt bizonyítja. A kis, református hitet követő egyháznak mindig vannak papjai, akik közül többen is a vértesaljai egyházmegyében (esperességben) az esperesi tisztet is viselték. Az ellenreformáció megpróbáltatásai sem érték el őket a török hódoltság alatt. Papjai voltak: 1652-ben Szilvási István, aki később, mint gályarab halt meg Nápolyban (ekkor már kocsi lelkészként) 1674-ben, az 1650-es években ott van még Laskai Ferenc, 1670. körül Szelei György esperes, 1674-ben Marosi Mihály, 1675—78-ban Marosi János, 1681-ig Decsi János esperes, utána Tholnai János. — Középkori fundamentumon épített templomát, amit a törökök többször is felégettek (1543, 1591—1606), mindig újból felépítette, kijavította, betétejezte, s a már említett kegyszerek mellett a „templom asztalára" és a prédikáló székre persiai szőnyeget, török patyolat kendőket adományoztak. Esperes-papjai után a falut nagyobb lélekszámúnak lehet tekinteni.

1

'

1

*

5 De hátra van még a hódoltság legutolsó pár éve, az 1683—86. közötti időszak, amikor a Bécs alól visszavert török sereg a falut megint felégeti. S Buda visszafoglalásakor is súlyos megpróbáltatásokat kellett még átélniök. Ekkor a földeket üresen hagyják, s állataikat próbálják menteni. De mind a budai, mind a fehérvári töröknek élelmiszert kell szolgáltatni. S ekkor Bottyán János ezredes állataikat elhajtja, 200-at az élelmezésükre (ad currus annonarios) fordít, 300-at azonban később visszaadott nekik. — A bécsi haditanács évek múltával, amikor Batthyány II. Ádám a bicskeiek panaszára pert indít Bottyán János ellen, a vád alól felmenti, mivel Bottyán János nem önkényeskedésből, hanem parancsra tette ezt.

14

' — A harcok elmúltával azonban megint letelepülnek, s visszahívják a korábban ott levő lelkészüket — aki valószínűleg a menekülés ideje alatt is velük volt, — Tholnai Jánost?

8