Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

A harcoknak azonban még nincsen vége. A török elleni háború tovább tart és sok portiót kell a katonaság számára előteremteni. — Panaszukra 1688-ban Komárom megye átír WerZem István budai kamarai inspektornak, hogy a megállapított adókon és portiókon kívül más terhekkel a bicskeieket ne sújtsa, az erőszakoskodástól tartózkodjon, különben nem mulasztja el, hogy a királynak írjon.

149 — Panaszkodnak Király János zálogosbirtokosnak, hogy annyi császári ökröt küldtek a nyakukra, hogy saját jószáguknak éhen kell elveszni, s nem bírják a sok forspontot (előfogatot) sem szolgáltatni. 1697-ben Bicskére 36 ökröt helyeztek ki 32 ökörhajcsárral.

150 — írnak 1693-ban Eszterházy Ferenc főispánnak is: ínséges és utai helyen van falujuk elhelyezve, mindenfelől jövő utasoknak, őfelsége hadainak a nyugvása, a centruma náluk van; ha nem kapnak segítséget, az ínséges időt nem tudják végig szenvedni.

151 — De nemcsak panaszkodnak, cselekesznek is. 1693-ban P. Horváth Bernáttal, a pálosok fejéregyházi priorjával szerződnek és bérbe veszik megint Vért pusztát; s Deák Illés. Szabó Gergely és Horváth Pál bicskei lakosok ekkor kötelezettséget vállainak, hogy a 35 frt. bérösszeg mellett ott malmot építenek és minden malomkő után 1 aranyat fizetnek.

1

'

2

. — S amikor éledni kezd a falu, Batthyány II. Ádám 1696. május 28-i levelével megengedi br. Kurtz János Ignác m. kamarai tanácsosnak, a buáai kamara adminisztrátorának, hogy az 1681-ben elzálogosított Bicskét és Mányt özv. Király Jánosnétól kiválthassa 5599,— forintért, 6 évig földesúri joggal használhassa, az elhagyott sessiókat betelepíthesse, s 300 frt. értékben gazdasági épületeket emelhessen.

1

''' Ez évben a kincstári adó (dica) alá is összeírják a falut: a földesúr (Király Jánosné zálogbirtokos), van 22 egész lakott telek, 21 féltelek, 17 zsellér, szántóföldje 1315 pozs. mérő mag alá való, rétje nincs, legelőt a pusztákon bérelnek, erdeje kicsiny, szőlője 200 kapás (fossura), most épített kis, egy kerekű malma jövedelmet még nem ad.

154 A katonaság állandó kihelyezése nagyon megterheli a falut, s magának a birtokosnak is nagy kárára van, mert a falu nehezen tudja jobbágyi szolgálatait feléje teljesíteni; ezért a bicskeiek kérésére br. Kurtz ír Fejér megyének: először 18 katonát és egy zászlóst szállásoltak ott el, majd később 40 katonát helyeztek oda; a 120 házas Tfatára is ugyanannyit, mint a 60 házas Bicskére; ha meg nem változtatják, a lakosok kénytelenek elhagyni a falut. Kurtz ezért kéri az előbbi elhelyezés érvényben tartását.

155 A birtokbizonytalanság miatt is állandóan káruk van: Szabó Gergely több társával panaszt emel a megyénél: nemes Balogh János és Sajnovics Mátyás 9 tehenét Vért pusztán szabadon engedte, s ott a boglyába rakott szénájukat hosszú ideig dészmálták, s ezáltal nekik 5 szekér szénára való kárt okoztak.

1

'

0 — Bicske a főútvonalon van, ezért a katonaság és a hivatali kiküldöttek mindig útba ejtik: 1700. máj. 25-én azért panaszkodnak a megyénél, hogy Schwaidler főhadbiztos rendszeresen ad passzusokat a fel és alá utazók számára; Szt. György naptól (1 hónap) kezdve 201 vonós marhát adtak forspontokra; a szegénységnek sokszor Tatáig, Igmándig, sőt Győrig kell szállítani az ilyen utasokat, s a községek sem akarják őket felváltani: Komárom megyében már csak annak adnak forspontot, aki Őfelsége szolgálatában utazik; kérik a megyét, járjon közben ez ügyben a budai komissziónál.

157 — A sok szolgáltatás mellett br. Kurtz