Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

vényt ad arról, hogy Bicske faluja után járó 11 dica adóját generális fizetéséből levonhatják.

1-" — 1650-ben azután Bicskét újból 6 portával veszik számba."

0 — Bicske fontos birtokrész Batthyány Ádám számára: a bicskeieken keresztül érintkezik a törökkel; 1649. jún. 8-án Musztafa esztergomi bég tudatja vele, hogy levelét a bicskeieken keresztül megkapta Méhemet aga hátra maradt sarcza felől

131 de más kereskedelmi szempontból is: Bathyány Ádám baranyai birtokairól halakat szállított fel, s a szállításra a bicskeieket is felhasználja; Csáktornyai prefektus kirendeli őket (1648. dec. 6.), hogy a dunai halhoz szekereket adjanak Battyánig.

m A bicskeiek azonban maguk is önállóan kereskednek, s vállalnak bizonyos munkákat a marhakereskedőknél. így pl. Király János, Batthyány Ádám jobbágya ökröket hajtott (bizonyára a vásárra), s magyar katonák megverték, megtámadták, 10 legjobb ökrét elhajtották. — Lindvay János tisztjén keresztül kérnek a bicskeiek Batthyány Ádámtól segítséget.

1

^ A Kunságból, Kőrös vidékéről marhakereskedők hajtják marháikat Győr felé, s amikor Bicskére érnek, kísérőket kértek a bicskeiektől az esetleges rablók felismerésére; a Vértesben Komáromi János tolvaj társaival rájuk tört, 13 lovukat elvette, mindenükből kifosztották őket, csak egy ingben és lábravalóban félholtra verve maradtak meg, írja Lindvay János Batthyány Ádámnak 1649. jún. 28-án Győrből.

iV

' Batthyány Ádám dunántúli főkapitány és sok más birtoka is van, így a végén Zichy István kérésére 1649. jan. 19-én odaadja neki egész Bicske birtokát (totalem et integram suam possessionem) minden hasznával együtt zálogba, aki ezért 1000 arany dukátot adott.

135 — Ámbár Bicske, mint birtok, már régen kiszakadt a középkori Vitány vári uradalomból, a királyi kincstár 1660-ban még mindig úgy tartja számon, mint Vitány vár tartozékát Németegyházzal és Szárral együtt,

110 s 1662-ben mint gazdátlan birtokot Csabáit Mánynyal együtt, jóllehet ez már régen a Batthyányaké, I. Lipót elajándékozza Szeghy Anárás komáromi alispánnak és Drahosóczy András tatai tiszttartónak, ami ellen Csapoái István tiszttartó ura, Zichy István nevében tiltakozik

1,1

', uagynazt teszi Király János győri harmincados is 1667-ben.

m Zichy István Bicskével együtt Kinza pusztát is zálogba vette Batthyány Ádámtól, 1665-ben (nov. 25.) arról tudósítja a pápai pálos vicariust, hogy éppen ezért Bicske ezt mindig békésen használta az ő zálogbirtokossága idején.

1:!0 Az övé volt 1669-ben is. Ekkor egy súlyos esetben Csapodi István révén a Zichy István, s Király János harmincadoson keresztül pedig még Batthyány Ádám segítségét is kérik. Ugyanis a magyar katonák Bicskén rajtaütöttek a török csauszokon, s emiatt a budai törökök a bicskeiek embereit elfogták, halálra akarták ítélni, majd súlyos sarcot róttak ki rájuk

1

''

0 Egyébként ebben az időben a török földesurak nagyon barátságosan leveleznek a magyar földesurakkal közös jobbágyaik védelmében: 1665ben így ír Kincsös Buáa várának egyik főgondviselője, titkos tanácsosa, mezei főzászlósura, Musztafa bég, Bicskének is földesura a komáromi jezsuitáknak Fejér megyei birtokukat illetően.

1

''

1 — Batthyány Ádám halála után fia Batthyány Kristóf is Zichy Istvánnál hagyta zálogban Bicskét egészen 1678-ig, ekkor június 14-én Festetich Pálnak és feleségének, Toldy Annának adja oda, „valamint mi birtuk, avagy Zichy István uram bírta", ugyanúgy legyen az övéké is 6 esztendeig visszavonhatatlanul (modo irredemptili), s eltelvén pedig a 6 esztendő, kikötötte, hogy akkor vissza is válthassa. — Festetichék a vasvári káptalan előtt az ezer jó mértékű ara-