Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

az örökös ura.

120 — Baj az is, hogy a magyarok többször a törökökkel szövetkeznek egy-egy cél elérése végett: így a Batthyány-birtok Mór pusztáját a tatavárosiak a törököktől bérelték ki, tudósítják Batthyány Ádámot nagy keserűséggel (1652. júl. 29.); — Németegyházától Nádasdy Ferenc Győrött lakó tiszttartója tiltja őket; Bod pusztáját az Érsekújvárban lakó Nagy Jánosné bírja, ezt az etyekiek bérlik, de a határt fölhozták csaknem kertjeik alá a török jancsár aga hatalma által, mivel pedig ezt az ö török földesurok is ellenzetté, veszekedés volt a két idegen urak között, s most ezek kényszerítik őket, hogy intézzék el az ügyet a nemes magyar koronán, ezt meg is tették, de az etyekiek a győri káptalan pecséttel megerősített levelét semminek tartják, s mint a vezérbasa jobbágyai fenyegetik őket, ha ők Batthyánynak hírt adnak erről, ők a vezérbasához futnak . . . (1652. július 29.).

121 — Mór pusztát eddig egyedül ők bírták, de újabban Tarján lakói is igényt tartanak rá, a szénájukat is elhordták a pusztáról, s ezzel tetemes kárt okoztak nekik; pedig már Komárom megye szolgabírája is tiltotta őket 100 tallér büntetés terhe alatt — írják Batthyány Ádámnak (1653. aug. 24.)'~ Panaszukra Batthyány Ádám átír Eszterházy gr. tatai birtokoshoz; bicskei jobbágyai panaszkodnak tatai tiszttartója ellen, hogy Mór puszta használatában zavarja őket.

12

"—figyelmeztetik Batthyány Ádámot 1654. nov. 20-án: „Baruch (Bárok) pusztája is vagyion Kegyelmes Urunknak közel hozzánk . . "

m Még atyjától, Batthyány Ferenctől megkapták használatra mind a 17 házhelyével. Kérik, erősítse meg őket birtokában. — Vért puszta bérletét azonban 1654-ben elvesztették, mert ekkor Drahosóczy tatai tiszttartó azt írja a vértieknek (nov. 5.), ha a legkisebb alkalmatlanságok is lesz a bicskeiektől, neki azonnal hírt adjanak.

12

' — Nem könnyen nyugszanak bele, hogy a régi jó legelőjüket elvesztették; mennek ők is a törökhöz, ami miatt Vért lakói panaszt emelnek ellenük a pápai pálos vicáriusnál.

121

' — A környékbeli puszták sok birtokosa valóságos, vagy vélt jog, sérelem alapján fizetséget követel a hódoltság alatti jobágyoktól. így Dobozi Miklós — Nádasdy Ferenc országbíró szolgája és katonája — is figyelmezteti a bicskeieket, hogy (valamelyik) pusztája használata fejében ,,soha megh csak egy pénz ára sott sem atok tölö, hogy pohár ételt tunnank fizetny belöly. Azért hagyom és parancsolom kegyelmeteknek, hogy egy fekette karmazin csizmát mondva czinaltassatok Budán. Egy vegh Abat is vegyetek és egy föy (fejér) Patyolaott... ha penigh különben czelekesztek, valaki marhát (marháját) én örökömön kaphatom, fegyverrel, erővel, hozzá valamit ott találhatok, ell hozatom, elhajtatom vitézekkel. . . sok levelemet Töröknek attatok, de ez után bizony én sem félek, hanem az én örökömöth hogy valaky hatalmassul bitangyaban illye, megh nem engedem . . ,

127 Bicske a török hódoltság területén, de aránylag békében él és szaporodik lakosságában, s gyarapodik gazdaságilag is. Ennek következtében a dicát (kir. adóját) is emelik: 1648-ban Csajághy Gergely dicator adószedő) 11 portát ír össze, s portánként 5 forint adót ír elő. Csáktornyai István, Batthyány Ádám prefektusa, írja urának, a bicskeiek jártak nála, s panaszkodtak, hogy a megye adójukat felemelte; régebben 5, most 11 portára rótták meg őket, portánként 3 forint 50 dénárt, s még egy-egy mérő gabonát is kell adniok akkor, amikor Csetényi Tamás is fenyegetőzik, hogy elveszi pusztáikat: Csabáit, Torbágyot, Bodot — s Csabáin van a szőlőhegyük.

128 Ekkor Batthyány Ádám segít nekik, melléjük áll, kötelez-