Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

A bicskeiek közül egyik-másik nemcsak jószágtartással, de kereskedéssel is foglalkozik. Egy Elemann nevű német ember megbízást adott közöttük Kiss Miklósnak és Bartalos Andrásnak, hogy szerezzenek neki néhány száz ökör- és tehénbőrt, amit ők meg is vettek a töröktől és zsidótól Budán, részben hitelre, s el is szállítottak 350 darab bőrt Győrbe. Elemann embere késett, vártak rá egy hónapig, aki megjővén Szecsődön fogadott a bőrök elszállítására 4 kocsit; egy kocsira valót azonban Szentgotthárdon adósság fejében lefoglaltak. Elemann haragjában az embereiktől még a fuvardíjat is lefogta, Kiss Miklós és Bartalos András kötelezettségeiknek nem tudtak eleget tenni. Ezért a török és a zsidó Bartalost lecsukatta. S ki nem szabadul addig, míg adósságát ki nem egyenlíti. A község Batthyány Ádám közbenjárását kéri ez ügyben.

100 (1644. márc. 13.) Bartalos ügye még 1646-ban is tart. Ekkor (márc. 30.) Odor János bíró és eskütt-társai írnak az érdekében, akinek körmendi székre kell menni.

10

' A zavaros állapotok miatt a töméntelen sok lator sok ökröt, lovat elhajt. A bicskeiek a vásárokra alig merik állataikat elhajtani miattok; pedig marhatartásból élnek; földjük inkább répatermelésre alkalmas, szőlőhegyük kicsi. Ha marháikból kifogynak, kénytelenek lesznek alkalmasabb helyet keresni. Kérik Batthyány Ádámot (1645. jún. 30.), oltalmazza meg őket.

J08 Batthyány Ádám a maga kezében tartotta Bicskét. 1645-ben (IX. 14.) Zichy István zálogba kérte Batthyány Ádámtól, mivel határos a tatai uradalmával. Batthyány Ádám ugyan írta neki, hogy Földváry Miklós obristernek (ezredesnek) ígérte oda, a szomszédság jogán mégis őt illetné meg.

109 — Az 1645. évben is nehezen tudják beszerezni a karmasin bőrt, csak későn, de nagyon várják vele a zsidót, két darab hiányzik még, de ha a zsidó megjön, vittön-viszik; közben már egész Budát felkutatták érte; írja ódor János bíró (X. 28.)

110 Batthyány Ádám egyelőre nem adta oda zálogba Bicskét Zichy Istvánnak. Nagy káruk ez nekik. Kérik Batthyány Ádámot, keresse fel Zichy Istvánt, hogy írjon a tatai kapitánynak, fogja le róluk katonáit, mert ha házukba szállanak, „velágos verratig esznek, isznak, tizenöt forint ára, húsz forint ára bort mögh isznak, s ez mellett valamiit házunkba találnak, hazy esközünket, mint az Ciganok szinte ugi mindönünket el lopiak, sidalmaznak, rutitanak, vernek, tagolnak bennünket, az mölliet biszon el nem állhatunk, ha Nagisagod fenittikje rólunk el nem állittja."

111 — Komárom megyének is szinte ugyanakkor (1646. jan. 26.) panaszkodnak, hogy a császári követek útban Budára és visszafelé is mindig a faluban szállnak meg; "Az egész Vértes alatt levő faluknak ninczen anny kölczege s niomorusaga mint minekünk." Tatáról a végváriak gyakran 20—25 lóval jönnek ki hozzájuk, néha már délben érkeznek s a következő nap deléig maradnak. A búzát általvetőkben hordják el, elvisznek mindent, amit meglátnak, egy jó kést, vagy kanalat is. A tatai várhoz, mióta a falut megszállták, egy „várta fával" is tartoznak. Ez portánként eddig 2 szekér volt. Az új porkoláb azonban 4 szekérrel követel; 16 szekérrel vett meg legutóbb is rajtuk.

1

'-' Komárom megye tisztviselői továbbítják a panaszt, s azt is, amit a bicskeiek követe szóval mondott el előttük, hogy „Zichi Istvány Uram Tatai Tisztartójának nem elég az, hogy midőn keözüleök Tata Varasán megyén által szekerevei, hogy minden marhatol szokott avagy keölteöt (költött, kitalált) vamot vegyen raytok, hanem annak feöleötte chak tiz eöreg vagy aprob beör legyenis azon szekerén mindenikteöl egy-egy pénzt vészen, ezen kiveöl minden szaz keő