Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

várkapitány, Lósy Péter a lakatlan mur-i (móri) határ kaszálásáért bért követel tűlük; édesanyja magához kérte azokat az írásokat, amelyeket Széchy György adott a falunak, s megígérte, hogy megújítja azokat; de ez elmaradt, s a levelek is nála maradtak. „És immár hogi az levelünk ninczen, az Nagisagod jószágait valaki ery, mindön bele kap es erössen haborgattnak bennönket", pedig nem úgy élhetnek Mór nélkül, mint Bicske nélkül, mert a többi pusztákat a törökök bírják, s azok tőlük tilalmasok. Batihyány-é Szár és Csákány puszta is, de azok tőlük távol vannak, s azokat is idegen urak bírják.

91

' Egy pár hónap múlva megint sürgetik, hogy küldje el Batthyány Ádám nekik Vámos István uradalmi officiálison keresztül a Csákányra és a Szárra vonatkozó leveleket.

97 Szüntelenül keresik állataik számára a legelőket, kaszálókat. Ugyanaz év márc. 5-én írnak a pálosok elejánti konventjének, hogy adják oda nekik Vérth és Szentgyörgy pusztákat két évig árendába; ekkor küldik az árendát utólagosan is már. de kérik továbbra is a pusztákat.

98 Sok kárt vallanak magyar részről is. A következő évben (1642. júl. 13.) levelükben amiatt panaszkodnak: „az Rába közről való reánk iaro Emböröktöl ökrünket, Lovunkat mögh nöm tarthattyuk miatt ok." Nádasdy Ferenc katonái a pünkösd előtti hétfőn is 5 ökröt vittek el tőlük, s a nyomon Bodonhelyig mentek.

99 írnak Zichy Istvánnak is, hogy járjon közbe Batthyány Ádámnál az érdekükben, aki meg is teszi 1643. nov. 27-én egy levéllel: „Ritka holnap vagyon, hogy Ö Fölsegenek kurieria (futárja) ala ne mennien, kit mindenkor harmincz es negyven lovas is keser, török megh anni Sambekbul kigiun es akármikor ergien, de raitok hálnak, kellemetlenül bánván szegénieknek minden nemű eledelekkel, terek követ ha giün, azokon giün el, azon kivül az sok jüvő iaró mind török, mind magyar szünetlen raitok, lopó és tolvai miait sok karokat vallanak esztendőnként."

m Mivel nagy a létbizonytalanság, a bicskei bíráknak és esküiteknek nehéz törvényt látni és az ítéletet végrehajtani: így egyikük (1643. máj. 30.), Varga György rossz tehenét a falu mészárosa nem akarta levágni, ezért azt szidalmazta, veréssel fenyegette; 12 forintra büntették, de Varga György „egi pénzt söm adott és nömis vöttünk raita." Batthyány elé küldik emiatt, de a török hódoltság miatt Batthyány Ádám sem tud akaratának érvényt szerezni.

101 Batthyány Ádámnak részt kell venni az országgyűlésen, s ilyenkor a jobbágyoknak hozzá kell járulni ott időzése költségeihez, így 1643-ban is; de nem tudják a konyhájára való marhákat idejében elküldeni, csak később (ápr. 25-én), s ekkor kérik, vegye ezeket jó néven tőlük.

10- Batthyány Ádám Varga György bicskei jobbágya Kismány falu pusztáját, Batthyány Ádám birtokát a zsámbéki töröktől magának külön kibérelte; a község érdekében küldött emberüket a török előtt hazudtolta, hamisolta; emiatt törvénybe idézték, de nem állott rá. Erről a dologról a végén csupán ennyit írnak, (1643. máj. 29-én) Batthyány Ádámnak: „láthatja, hogy Milyen ember!"

11

"

3 Jobbágyi szolgálatuk bérét Batthyány Ádám karmasin bőrben kéri, amit a Balkánról szereznek be mindig. Az előbbeni levelükkel egy időben írják neki, hogy a parancsa szerinti 24 karmasin bőröket megszerezték, ezt jó kedvvel el is küldöttek, viselje nagy jó egészséggel! — Ha jó kedvvel küldik is földesuruknak a járandóságot, Batthyány Ádám embere,

10

'

1 Hegedűs Márton nem mindig van megelégedve vele. 1645. márc. 7-én azt írja urának: „Bicskéről hoztanak volt Nagyságod számára két sertés marhát, igen hitványok és kicsinyek voltak; a mészárosoknak eladtam 3 talléron."

m