Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

(dicát) 9 frt-ot, Komárom megyének 3 frt-ot fizet a falu.

87 1624-ben a Batthyány-uradalom tisztje is kéri a földesúri járandóságot: Nádasdy Imre (febr. 7-én) ezt írja Batthyány Ferencnek Veszprémből: „Az Bicskejeknek mingyárt megparancsolom, hogy az csizmákat, Paputsokat, kapczákat és karmasinokat meghozzák, csak hogy fölötte szó fogadatlanok, fadjutis egy másával vetettem volt reájuk es annak felette valamy belleseket, a kyk Nagyságodnak talán kellettek volnays a telén, de sem fadjut, sem pénzt sem semmyt nem akarnak adny . . ,"

88 1626-ban egyezséget köt a Széchy- és a PoppeZ-család Cziráky Mózes előtt, amely szerint mindazt a Széchy-birtokot, amit 1591-ben az Istvánffy Miklós előtti szerződésben átengedtek, a PoppeZ-családnak örök áron odaadják, köztük Bicskét is. De 1627-ben ennek ellenére Széchy Györgyné még mindig a magáénak tartja. Ez év márc. 18-i levelében Nádasdy Imre arról tudósítja Batthyány Ferencnél: „Az szegény Bicskejeket el remitette immár Zechi Györgyné, noha nem bántotta, de szinten el iettek szegenjek . . . En gondoltam azt, hogy talán Zechyné azt vely, hogy Bitske nem afféle joszagh, mint az kyt Nagyságodnak vissza eresztettek, s azért kap oly igen rayla, replicaltam neki es a mennyire tuttam persuadealtam (meggyőztem), hogy Nagyságod nem hatalmaskodik, hanem iure et bona concordia procedalt (jogosan és jó egyetértéssel járt el) minden dologban . . . A nádorhoz kellene fordulni s felszolittatni Zechynét, hogy hagyjon fel a fenyegetésekkel. Ha nem gondol a falura . . . el pusztul vagi meg futamik a nagi yo falu.

,m Ekkor már értékes birtokrész Bicske a Batthyányék számára. —• Batthyány Ferenc fia, Ádám 1639-ben 6666 tallérért és 60 dénárért megveszi leánytestvéreitől: Csákyné Magdolnától, Erdődyné Erzsébettől és a hajadon Borbálától birtokrészüket, köztük Bicskét is, s 1641. szept. 9-én leteszi az árát, s 1642-ben megtörténik a divisio (osztozkodás).'

10 Az 5—6 porta nagyságú falu lakossága lehet ekkor legalább 200 lélek, mert 1626-ban már református lelkész papja is van Endrédi P. András személyében, — Bicske az 1550-es évektől már a helvét reformáció híve — s ismerjük a következő lelkész nevét is: 1631—32-ben Váczi Vazul, s az egész török hódoltság alatt is mindig vannak lelkészeik.

91 1635-ben 6 portára van felvéve. 1633—34-ben a török adóösszeírás 25 házat vesz számba

5

'

1

, ez is a falu megerősödését mutatja, de 1638—39. években megint csak 5 portát jegyeznek fel róla. Ekkor Bicske Fejér megye Komáromhoz csatolt vértesaljai járásában Barkó Márton szolgabíróhoz tartozik.

9

'

1 Nagyon nehéz az itteni lakosoknak az élete. A bicskei bírák és esküttek ezért 1640. május 4-én kelt levelükkel egyik emberüket elküldik Batthyányné Poppel Évához, hogy tájékoztassák őt helyzetükről: „az mi magunk Nemszettsége és mind az Idegön Ellenségh miatt, mertt mindön felöl Húznak vonnak bennünket, mörlt annyira jutott életünk, hogi megh mayd csak Házukból alegh merünk ki mönny az sok tolyvay Embörök miatt.", s kérik, hogy bízza oly emberek gondviselése alá akár Győrben, akár Veszprémben, akinek „tudgiuk mind fejünket es summankatt kezehöz anny", mert a falu pusztánn marad.°

J Bicske a török hódoltság alatt állandóan „futásra kész állapotában, mint másutt is, marhatartásból él. Erre alkalmas is a vidék. Körülötte üres puszták vannak és hegyek. Ha idejében tudják a veszedelmet, el tudják hajtani, rejteni állatjaikat. De a birtokállapotok nagyon bizonytalanok magyar részről is, a török uraság miatt is. — 1641. máj 29-én a falu bírái és esküttjei azt írják Batthyány Ádámnak, hogy a tatai