Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske
lencse, borsó tizedbe 5 akcsét, méhkastizedért 15 akcsét, sertéstized fejében 10 akcsét, egy pint must után 4 akcsét, fa- és szénaadóba 15 akcsét, mátka- és hordóadóba összesen 205 akcsét. A felsorolt tételek azt mutatják, hogy pl. alig van szőlőkultúra, kevés a búzavetés stb. 77 — Hogy a magyar földesúrnak mit fizettek, nem tudjuk. De magyar földesura mindig volt jelentéktelensége mellett is. Házasság révén birtokostól birtokoshoz kerül ez idő tájban Bicske, Székely Lukács leánya Magdolna Széchy Tamás felesége lesz, s Bicske Széchy-birtok. Széchy Tamásék leánya Margit először gr. Salm Miklóshoz megy nőül, házasságukból származik Salm Magdolna, majd Pyrrhus de Archo-val kötött házasságából még egy leány, Julianna? — Salm Magdolna anyja akarata ellenére Lobkovitz Poppel Lászlóhoz megy feleségül, s gyermekeik közül a legfiatalabb Lobkovitz Poppel Éva Batthyány Ferencben újra magyar férjet talál magának. De a közös birtokhoz joga van Széchy Tamás fiának, Györgynek is, Archo Juliannának, a többi Lobkovitz Poppel családtagnak' 0 is. — A Széchyekkel való egyezkedés révén, amit Istvánjfy Miklós nádori helytartó előtt kötnek 1591-ben, Bicske a Poppel családé lett, ezt az egyezséget Thurzó György nádor is megerősíti. 80 — S időközben meghal Bychkey János (Zalay-Bychkey András utóda) is, s magva szakadtával birtoka a koronára szállt. Ezt a birtokot — Bychke possesío-falu egészét 81 — Nádasdy Tamás nádori adomány címen Sziráky Balázsnak adományozza, s az egri káptalannak meghagyja 1557ben, hogy a birtokba iktassa be. Hogy Sziráky Balázs beiktatása megtörtént-e, semmi adat nem szól róla, ő igényt sem támaszt rá a későbbi időben. 1591. esztendőben, az egyezkedés évében megindul a 15 éves háború. Ez évben a faluban 80 házhely van, a lakosok Pápára járnak vásárra. Némelyiküket megfogatta —• ezt írja Demelky Gáspár márc. 21-én Batthyány Ferencné Poppel Évának —- s csak azzal az ígérettel bocsátotta el őket, hogy megadják járandóságukat. 82 De erre már nem igen kerülhet sor, mert a példátlan kegyetlenséggel folyt háború alatt egész Fejér megye teljesen elpusztul, s Bicske is és szinte minden korábbi reá vonatkozó helybeli adat is. A harcok során a keresztények megkísérlik visszavenni Budát, s hogy se élelmet, se fogatot, se munkaerőt a magyar lakosok a töröknek ne tudjanak biztosítani, a bécsi haditanács az itteni lakosokat mind ki akarja irtani, de Pálffy Miklós esztergomi kapitány az összes magyar lakosságot felhozza Buda környékéről, éjszaka kilopva őket hoszszú sok ökrös költöző szekéren, sőt egészen Tolnáig terjedő területről is, s letelepíti őket Esztergom és Érsekújvár közé. 8J A ,,Hosszú háború" 1606ban a zsitvatoroki békekötéssel ért véget, amikor is az elpusztult vidék újjátelepítését határozzák el mind magyar, mind török részről. — A háború végeztével visszaszivároghatott egy pár lakos Bicskére, mert van ebből az időből egy kis köralakú pecsét „Bickei falu Pöczétye 16Ö8" 84 felirattal. 8 '' Ez azonban csak kísérlet lehetett a megtelepedésre, mert 1611-ben Széchy Tamás és a Lobkovitz-család nem tudja az osztozkodást megejteni, mivel Bicske elpusztult és lakosok nélkül van (desolata et habitantibus destituta). 85 — 1613-ban már 2 porta királyi adó alá van felvéve, majd 1619. febr. 24-én már 6 portát számolnak — ekkor a falu földesurai Széchy György és Batthyány Ferenc 86 , — de 1622-ben megint csak 5-öt (földesurai ugyanazok), majd 1626-ban újból 6 portát, s ekkor királyi adót
