Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

ezután egy darabig kettős: Bykchei, másként Zerdahelyi, de később lassan az utóbbi név marad rajtuk. A család egyik ága azonban nem értett egyet a cserével, mivel az itteni ősi családok (Ludányiak stb.) nem fogadták be őket maguk közé. Zsigmondnak is úgy kellett többször megvédeni őket nyugtalanító szomszédjaikkal szemben. — 1421. márc. 25-én kelt levelében utasítja „különös királyi jelenléti bírósága helytartóját" (bírótársát == causarum in nostra speciali majestati vertentium definitor), hogy védje meg őket Koniafalva birtokában, „mivel más levelünkben megígértük, hogy a panaszost Zerdahel vára és tartozékában megvédelmezzük, ezért parancsoljuk hívségednek.

42 — 1428. febr. 19-én pedig Borbála királyné ír levelet érdekükben

43 Zsigmond, miután úgy látta, a Bykcheiek meggyökeresedtek Zerdahel várában, 1431. jún. 24-én kelt adománylevelével zálogba adja Bykchét és a hozzátartozó egykori Bykchei-birtokot id. Rozgonyi István temesi grófnak és fiának/''' A már akkor nagyon népes Bykchei, másként Zerdahelicsalád tagjai — Istvánnak ekkor 3 fia van: János, Pál és Péter, Jánosnak is vannak fiai: János és László — ezek mind tiltakoznak amiatt, hogy Bykchét, Szt. Lászlót, Chapolt (Pest megyében) és Szart (Fejér megyében) Rozgonyi István gróf elfoglalta.

4

' Azt állítják, hogy Bykchét ugyan elcserélték Zerdahelért s tartozékaiért, de a fedémesi Zobonya-család tagjai őket a birtokból kiűzték, ezért a 3 testvér a többiek nevében is tiltakozott az ellen, hogy a király a Rozgonyiaknak ezeket eladományozza. Tiltakoznak a következő évben, 1432. jan. 24-én

4G

, majd későbben, 1440. ápr. 25-én is.

47 — A Bykcheiek bizonytalanságban érezték magukat ott nagyon sokáig, s ezért tartották számon a régi birtokaikat. Ekkor az ország életében nagy változások történnek. Meghal Zsigmond király, majd az utóda, a Habsburg Albert is. S ekkor a trónért vívott küzdelemben az ország ketté szakad: az egyik rész a török veszedelemre hivatkozva az ifjú Jagelló Ulászlót akarja királynak, a másik rész pedig az özvegy Erzsébet királyné és újszülött fia mellé áll. Az országirányító Rozgonyi-család is megoszlik ebben a kérdésben: az id. Rozgonyi István temesi gróf feleségével Szentgyörgyi Cicellével, János fiával Erzsébet és az újszülött mellett marad, viszont Rozgonyi Simon egri püspök határozottan harcol Ulászlóért, s testvére Rozgonyi János pozsonyi gróf is megvédi Pozsony várát az Erzsébetet támogató németek és csehek ellen. Pozsony várában ott harcolnak a Bykcheiek is Rozgonyi pozsonyi gróf mellett. Ezért a szolgálataikért í. Ulászló 1443. jún. 10-én kelt adománylevelében Bykchei János fiainak: Benedeknek, Györgynek, Mihálynak, Istvánnak és Jánosnak pallosjogot ad Bykche, Zentlazlo, Chapol és Sarol falvakból álló birtokon, azaz ezzel ténylegesen elismeri őket ezeknek a birtokában.

48 Közben Rozgonyi János pozsonyi gróf egyezkedik Erzsébet királynéval, amiként Ulászló is. A végén a Bykcheiek elvesztik Ulászló halála után Bykchét és Nyitraszerdahely felé terelődik életük, ahol a végén nagyon meggyökeresednek és Szerdahelyi néven terebélyes családdá lesznek. — Bykcsét V. László a hűségére tért pozsonyi gróf fiainak: János erdélyi vajdának, tárnokmesternek, Rajnold temesi grófnak, Oswald királyi lovászmesternek juttatja, Bykchét és a többi falvakat, mint Vitány várának tartozékait 1449. július 21-én kelt adománylevelével. Ezt az adománylevelet a király nevében Hunyadi János írta alá.

49 A csókakői ura-