Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

dalmát is akkor már kezükben tartó 3 testvérrel szemben id. Rozgonyi István volt temesi gróf fia, János ennek ellene mondott, és tiltotta a királyt Csókakő és Vitány várának adományozásától és Rozgonyi Jánosi. Rajnaldot és Oswaldot ezek elfoglalásától és használatától:'

0 A királyi adományleveleknek nem tudtak ifj. Rozgonyi Jánossal szemben érvényt széni hosszú éveken át. Hiába idézték V. László és az országnagyok később is megjelenésre, ítélték fő- és jószágvesztésre, s parancsolták meg, hogy adja át a várakat a hozzátartozó falvakkal és pusztákkal együtt, ifj. Rozgonyi János dacolt mindenekkel a várak birtokában. Mátyás királlyal is Végül is ifj. Rozgonyi János 1459-ben meghalt, s Mátyás ez év aug. 9-én kelt parancsában meghagyja az özvegynek és a várnagyoknak, hogy adják át a várakat, ellenkező esetben felhívja Fejér megye nemeseit, hogy Rozgonyi János, Rajnáid, Oswald testvérekkel közösen foglalják el azokat.

51 — Mátyás trónra léptével a zűrzavar elül, s ő parancsának érvényt tud szerezni; a fíozgonyi-testvéreket 1495. dec. 31-én a budai káptalan beiktatja a csókakői és vitányvári uradalmakba.

;>- A Rozgonyi-családban való ellenségeskedés azonban csak 1462. jún. 4-i egyezséggel szűnik meg. amikor is ifj. Rozgonyi János özvegye, Kálnói Borbála a várakat Rozgonyi János tárnokmesternek és Rajnáidnak, a székelyek ispánjának átadja azzal, hogy ők viszont megígérték keresztény hitükre, hogy ifj. Rozgonyi János fiának, ha 20 éves lesz, a birtok felét átadják. Ezt jelentik Guthi Országh Mihály nádornak, aki erről bizonyságlevelet ad;'

:i Hogy az oligarchák hatalmaskodásai miatt az egyszerű emberek mit szenvedhetnek, alábbi 1-2 adatból is láthatjuk. A szomszédos Gesztesvár várnagyának, Űjfalusi Konde Simonnak a biztatására Konde János és Zomor László familiárisaikkal Bánhida és Szár között kereskedőket támadnak meg, és őket minden árujuktól megfosztják és elveszik azt az összeget is, amit a bicskei vámnál kellett volna fizetni. Ezt panaszolják Rozgonyi János és Rajnáid. Panaszukra Mátyás 1461. okt. 16-án utasítja Fejér megyét, hogy a Rozgonyiak birtokháborítói ellen indítson vizsgálatot/' Az egyháziak is erőszakoskodnak: a veszprémi káptalan helynöke a majki prépost panaszára ki akarja átkozni Bozteh-i Benedeket, mert nem akarja neki megfizetni a tizedet. Dienes esztergomi érsek 1462. márc. 10-én a bicskei plébánost bízza meg, hogy akadályozza meg ennek a végrehajtását.

5

'. A Rozgonyiak emberei sem mentek az erőszakoskodástól: ők a fehérvári keresztesek bodajki birtokát dúlják fel több ízben is az 1475—82. években.

50 1463-ból ismerjük a bicskei jobbágyok névsorát egy összeírásból, akik közül csak egy pár család származott át a mohácsi vész utáni időkre. Közülük érdekes Sáska Benedek, mellette Szapáry Gergely, s 3 Thabaydi nevű.

57 1491-ben Rozgonyi János özvegye és fia István ösztönzésére tisztjeik: Chuty Pál és Dorogdy Máté vezetésével több falu népét, jobbágyát összegyűjtve rátörnek fegyveresen a fehérvári keresztesek felcsuti birtokára, s onnan több állatot elhajtanak Vitány várába, s azokat nem akarják visszaadni. A megidézett bicskeiek közül többnek a családi neve megegyezik az 1463. évi névsorban feljegyzettek nevével: szerepel egy Sáska Mátyás neve is; Szt. Lászlóról pedig Dobozy Imre és fia János vannak feltüntetve. — A király a keresztesek panaszára az ügy kivizsgálásával Fejér megyét bízza meg. A per több mint egy évtizedig tart, de a hatal-