Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Besnyő

A Komárom megyei közgyűlésen 1676. február 17-én ismét szerepelt tiltakozás határügyben, ezúttal az új birtokosok Fördős Péter és Fördős Mihály részéről. Annak alapján megtiltották Perkáta, Almás (Rácalmás), Venyim, Besnyő falvak lakóinak és Adony városnak a Day pusztai szántók, kaszálók és rétek és minden hasznot hajtó beneficiumainak használatát.

5 Az 1680-as évek elejéről egy német nyelvű feljegyzésen találkozunk Besnyő község nevével. Földesurának az összeíró Czapari Pétert tüntette fel. Feljegyezte, hogy a településen 120 lakott épület volt. Azt is, hogy a magyar földesúrnak évente 50 tallért és egy pár karmazsin csizmát kellett házanként beszolgáltatni. Ezen felül a török földesurat házanként 1 R fl (rhenusi forint), a török császárt pedig külön 30 tallér illette meg.

(i Károly János Fejér vármegye története című könyvében megemlít egy Széplak nevű helységet, mint olyan elpusztult települést, amely „állítólag az Ercsi melletti Besnyő helyén létezett."

7 Radics János budai kamarai provizor 1689. december 20-án összeírta a budai és paksi kerület lakott, illetve elhagyott falvait. Az összeírás szerint Besnyő lakatlan. Földesura Sapáry Péter. Duna mellett, Ercsitől 1 mértföldnyire fekszik. 120 házát rác parasztok lakták, akik a keresztény földesúrnak 50 tallért fizettek és 1 pár karmazsin csizmát szolgáltattak be úri járandóságként. De adóztak a török földesúrnak is, minden ház után két részletben 1 forintot, a kétházas pedig 50 dénárt. Ezen kívül minden juh és bárány után egy dénárt kellett fizetni. Mindezeken felül Szent György napján 1 pár bárány, minden terményből és borból egy tized járt a magyar földesúrnak. A török császárnak évente 10—30 tallért kellett fizetni. Ezek a földesúri járandóságok igen nagy terhet jelentettek az amúgy is nyomorúságos körülmények között élő jobbágyoknak. A feljegyzés arról is tanúskodik, hogy „kis szigetükön széna termett. Elegendő szántóföldjük, nem sok rétjük és legelőjük, némi szöllővel rendelkeztek, erdejük egyáltalán nem volt." Besnyő abban az időben a Paksy család földesúri birtokát képezte.

8 A századfordulótól egy kamarai, keltezetlen összeírás és becslés maradt fenn. Az összeírásban Besnyő területén 26 egész és 14 féltelek szerepel, puszta, malom és 600 birka számára alkalmas legelő. Tartalmaz az összeírás külön szolgáltatásra utaló feljegyzést is: Vizafogás után járó negyedrész formájában.

9 Első Lipót 1702. október 6-án elrendelte a Paksy család birtokainak a leányági örökösök részére történő visszaadását. A kamara a fiúágon történt magvaszakadás címén lefoglalt javak közül a neoaquistica commissiót alkalmazva a Tolna, Pest, Pilis, Kőrös, Békés és Csongrád megyei birtokok mellett Fejér megye egész sor községében levő családi birtok visszaadását írta elő. Fejér megyében az említett rendelkezés a következő községeket, illetve lakott helyeket érintette: „Pentele, Kis Apostag alias Barach, Pázmán Barach mellett, Szigetfő (Rácalmás magasan fekvő része) Érd, Almás (Rácalmás) Százhalom (Százhalombatta), Lovasberény, Doboz, Árki, Haraszty, Kuts (Kulcs), Szentiván, Zil Vám (Doboz, Árki), Téten, Berki, Bessenyő puszta és Várna."