Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Beloiannisz

pusztát 1934-ben a Zuckerfábrik Actiengesellschaft im Kommitate Fejér — az osztrák érdekeltségű — Ercsi Cukorgyár vásárolta meg.

5 Az új település létesítése politikai tényezők miatt vált szükségessé. A második világháború végső szakaszában az angol imperialista erők támogatásával — 1944 végétől különösen — a reakció került hatalomra Görögországban. Két évre rá visszaállították a monarchiát, és kezdetét vette a haladó erők elnyomása. A görög demokratikus hadsereg három éven át fegyveres harcot vívott a reakció ellen. 1946-ban uralomra jutott a katonai junta. Féktelen terrorja miatt igen sok antifasiszta kényszerült otthonát, hazáját elhagyni. A felnőttekkel együtt mintegy ötezer gyermek is emigrált Bulgáriába, Albániába, Jugoszláviába és onnét sokan Magyarországra. A Magyar Népköztársaság a politikai menekülteket befogadta. Ahogy számuk emelkedett, elhelyezésük, ellátásuk igen sok gondot és egész sor problémát vetett fel. A háborús károkat a hároméves terv keretében alapjában véve akkorra már sikerült felszámolni. Az építőmunka azonban úgyszólván kizárólag a helyreállítást és az újjáépítést jelentette. Alapvető célja volt lakhatóvá tenni a súlyosan megrongálódott épületeket szerte az országban. Az építőipar kapacitását oly nagy mértékben lekötötte a vasút, hidak, üzemek, intézmények helyreállítása, hogy a negyvenes évek végéig lakások nagyobb számban nem épülhettek. Háború után a lakásviszonyok rendkívül kedvezőtlenek voltak. Az adott helyzetben a nagy tömegben érkező görög mnekülteket egy községben, illetve városban elhelyezni, lakáshoz juttatni nem lehetett volna. Itteni tartózkodásuk várható időtartama sem volt ismeretes. Az említett okok és szempontok amellett szóltak, hogy legcélszerűbb megoldás az lenne, ha a görög antifasiszta menekültek részére a fővárostól nem nagy távolságnyira egy új település létesül. Problémát jelentett áz, hogy hol. Közel hétezer görög politikai menekült érkezett Magyarországra. Először Hortobágyon, Mezőhegyesen, majd Budapesten a Kőbányai úton helyezték el őket. Később Balatonfüreden, Almádiban és Nagymágocson kaptak ideiglenes szállást. Volt olyan hely, mint pl. Békéscsaba, ahol átmenetileg családok is fogadtak be görög menekülteket. Különös gondot fordítottak a családokkal, vagy egyedül érkezett gyermekek fogadására, elhelyezésére, ellátására. A gyerekeket, akiknek többsége iratok nélkül érkezett, korukat megbecsülve vették nyilvántartásba Székesfehérváron. Ruhaneműt, tisztálkodóeszközöket kaptak. Onnét Balatonkenesére, Fehérvárcsurgóra és a dégi gyermekotthonba kerültek.

6 A felépítendő település helyét illetően a párt- és állami szervek részéről hamarosan határozat született. Ezt követően gyorsan ment végbe.a helykijelölési eljárás. Ercsi szomszédságában, közel a vasúthoz adva volt egy alkalmas, sík terület. Az épületek terveinek elkészítése a Középülettervező Vállalatnak nem okozott különösebb gondot. Azokkal szemben nem merültek fel speciális tervezési igények. A cél a gyors és olcsó kivitelezés volt. A tervezési munkákba bekapcsolódott Petridisz Nikosz görög mérnök is.

7 Igényesebb feladatot csak a pártház terveinek elkészítése jelentette.