Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Beloiannisz

Hetényi István: BELOIANNISZ Ercsi határában, az egykori Iváncsa-Ferenczmajor vasútállomáshoz közelfekvő Ferencmajorban az 1870-es népszámláláskor 48 lakost írtak össze. Ez a szám a századfordulóig nem változott jelentős mértékben, 1950-ig is csak 70 főre emelkedett.

1 Ebben az évben, május 26-tól nagyarányú építkezések bontakoztak ki ezen a területen, és hamarosan közel 1800 építőmunkás dolgozott itt. Az 1960-as népszámláláskor a jelenlevő népesség száma 1625, a lakónépességé pedig 1319 Volt.

2 Az említett adatok mögött már egy új település, a gyors ütemben községgé fejlődött Beloiannisz áll. A községi tanács 1951-ben alakult a hol Görögfalunák, hol Görögfaludnak emlegetett telpülésen, amely 1952. április 4. alkalmával vette fel a nagy kommunista hazafi és mártír Beloiannisz nevét. Nikosz Beloiannisz (1916—1952) a görög kommunista mozgalom kiemelkedő alakja volt. Politikai tevékenysége miatt 1935 és 1943 között börtönökben és koncentrációs táborokban szenvedett. Szabadulása után a Peloponniszoszon a görög partizánok fegyveres harcát vezette a német és olasz fasiszta megszállók ellen. 1944-ben a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságába választották. 1946-tól 1949-ig részt vett a demokratikus népi felkelésben. Két év múlva ismét letartóztatták, bíróság elé állították. Halálra ítélték. Széles körű nemzetközi tilakozás ellenére 1952-ben kivégezték. A kivégzést március 30-án hajnali 4 óra 12 perckor autók reflektorfénye mellett hajtották végre Athénben

3 A róla elnevezett település a dunaújvárosi járás legkisebb községe. Négy százötvenöt hektáros területén viszont — Dunaújvárost nem számítva — a népsűrűség itt a legnagyobb. Egy négyzetkilométeren 348 személy él. Külterületi lakott hely, puszta, tanya nem tartozik a községhez/' Keletkezését tekintve a község Dunaújvárossal egyidős. Létesítése, fejlődése különösen a kezdeti időszakban sok tekintetben az első szocialista városéhoz hasonlóan alakult. Helyén a felszabadulás előtt itt is szántóföldek, rétek, legelők voltak. Ez a terület a szomszédos Göböljáráspusztával együtt a gróf Wimpffen család birtokát képezte. Az említett