Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

szénát, 6 kötél földet vetésre és káposztás kertnek, viszont ad évi 12' bárányt, minden juh után évi 1 forintot, s összesen 1 mázsa olvasztott vajat az uraságnak.

18 Ügy látszik tehát, hogy ekkor még csak pásztorkodó rideg állattartás folyt Szentivánon. II. József 1786—88. évi népszámlálása már Szentivánon 5 házat, 10 családot, összesen 31 lelket említ. Közülük 14 nő, 5 17 évesnél fiatalabb gyermek, a 12 férfiből 9 zsellér, vagy kertész (ideértve a cselédeket is), 3 pedig egyéb a birodalom szükségletére fordítható férfi,

19 azaz napszámos. 1818-ban egy nemes család 5 férfi tagját is összeírták itt: Pál Istvánt és 4 fiát;

20 de ezekről sem korábban, sem később nincs szó. Ugyanígy csak 1828-ban írják itt össze Nagy Ignác megyei főadószedőt.

21 Fényes Elek 1836. évi könyvében itt 80 katolikus és 12 református, összesen 92 lakost említ,

22 ezt az adatát azonban nem fogadhatjuk el. Az 1850-es összeírás szerint ugyanis itt csupán 1 ház és 38 lakó van, közülük 18 a férfi.

23 1851. évi művében Fényes maga is csak 61 itteni lakost említ.-"' 1356-ban, amikor a községgé alakult Baracskához csatolták, még mindig csak 86 lakója volt.

2

""' iMndez csekély földművelésű, inkább állattartó településre mutat. A későbbiekben sem fejlődött jobban. 1913ban is csak 68 lakosa volt,

2

"' éppen annyi, amennyi cseléd előbb Kégl Györgynek, majd Dréher Antalnak, az ottani földbirtokosnak majorja ellátásához szükséges volt. 1872-ben a puszta lakosai kérték, válasszák le a pusztát Baracskától és csatolják Kajászószentpéterhez, de a községi képviselőtestület ellenállott, és a megyei törvényhatósági bizottság is a képviselőtestület mellé állt.

2

' 1950 óta nem kezelik külterületnek, mert a vasútállomás közelében lévén, összeépült Baracska belterületévelJEGYZETEK 1 Az alábbi jegyzetekben ua.-kat a rövidítéseket használjuk, mint Baracskánál. E tekintetben utalunk Baracska történetének 1 jegyzetére. 2 Lásd Baracska 3. jegyzet. 3 Csánki III. 347. 1.; OL. DL. 98138. sz. 4 OL. Magyary—Kossá család lt. 11. rsz. Cl. 5 OL. E. 148. Kamarai lt. NRA. 1177. n. 35. 6 OL. P. 850., Baracskai közbirtokosság 1722. 7 OL. Nádasdy (Nádasdladányi) cs. lt. Okiratok II. 442. a. 8 Fényes Elek: Magyarország mostani állapotja, Pest, 1836. 101. 1. 9 Helynévt. 1913. 10 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. Akadémiai Kiadó 1978. 51. 1. 11 Pesty Frigyes helységnévtára. Fejér megye FMTÉ. XI. (1977), 179—180. 1. Monográfia. Vallás- és közoktatásügy. 12 Csánky III. 347. 1. 13 OL. DL. 98138. 14 OL. DL. 15860. 15 OL. P. 483. Magyary—Kossá cs. lt. 11. rsz. C. 1. 16 OL. E. 148. Kamarai lt. NRA. f. 1177. n. 35. 17 Baracska története 44—61. jegyzet. 18 OL. Nádasdy (nádasdladányi) cs. lt. Okiratok II. 442a. 19 Móra Magda: Fejér megye népessége II. József korában, FMTÉ. V. (1971) 320— 321. 1. 20 Schneider 1934. 59. 1. Ez kétségtelenül a mi helységünk, mert az összeírás Baracska és Kajászószentpéter között jegyzi fel. 21 Schneider 1934. 129. 1. Nem bizonyos, hogy az a mi helységünk. Igaz a bicskei járásban van, de nem közvetlenül Baracska mellett említik, az összeírás sorrendje zavaros, mert Kajászószentpéterre, a szomszédos falura egészen máshol kerít sort.