Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

22 Fényes Elek: Magyarország mostani állapotja, statisztikai és geographiai tekintetben. Pest 1836. 101. 1. Ez kétségtelenül a mi Szentivánunk, mert feljegyzi, hogy Baracskától negyedórányira van. 23 FmL. Általános összeírások gyűjteménye, 1850. évi népösszeírás. 24 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest 1851. IV. 100. 1. 25 Magyarországot illető Országos Kormánylap, 1856, június 20. II. rész. 26 Helynévt. 1913. Baracskánál. 27 L. Baracska története 165. jegyzet. LABDÁSVARSÁNY Elég pontosan tudjuk, hogy hol feküdt.

1 Az 1378-ban megerősített 1347. évi adománylevél hangsúlyozta, hogy a Kajászó (ma Váli víz) völgyében feküdt." Határai Baracskával, (Rác)Keresztúrral és (Rác)Szentmíklóssal érintkeztek, tehát a 3 falu között feküdt, Baracskától keletre.

3 Nem biztos, hogy egész határa a mai Baracska területén volt, egy része lehetett a mai Martonvásári és Ráckeresztúri határban is, de minthogy későbbi jogi sorsa Baracskáéval volt azonos, Baracskával kapcsolatban kell tárgyalni, noha nem osztjuk azoknak a történetíróknak nézeteit, akik Varsány középkori történetét Baracskáéval azonosítják/' Nemcsak a középkorban, a XVII. sz.-ban, sőt a XVIII. sz. elején is világosan megkülönböztették Baracskát Varsány tói, csak a XVII. sz. végétől kezdve birtoklási viszonyaik voltak azonosak. Ma már földrajzi név sem őrzi a helyét. Geológiai kialakulása, talajviszonyai és éghajlata azonosak Baracskáéval, e tekintetben a Baracskánál elmondottakra utalunk.

5 Nevét korábban Vosyan-nak (1318),

6 majd Labadaswossyan-nak (1347, 1378, 1391),

7 utóbb Labdasuasannak (1418, 1431, 1457, 1481),

8

Labdas Varsány-nak (1617,

9 1650'°), vagy csak Varsánynak (1656, 1666, 1688, 1739)

11 írták. A Varsány szó az Árpádok korában a honfoglalás előtt a magyarsághoz csatlakozott alán néptöredéket jelentette. A szó eredete azonos a jász népnévvel. A név csuvasós eredetű, török közvetítéssel kerülhetett a magyar nyelvbe. Az országban többfelé található Varsány helynevek, némelyike azonban szláv eredetű is lehet, pl. a Baranya megyei Versend

12 Ez azonban Fejér megyében nem látszik indokoltnak. Ezek szerint a helység első lakói egy Varsány székhez tartozhattak, esetleg onnan kerültek át Fejér megyébe. A helynév „labadás" — később „labdás" megkülönböztető előtagjának eredetét nem ismerjük. Első érdemi adatunk róla 1347-ben kelt, amikor a falu birtokába Mogh fia Istvánt iktatták be. Ekkor határát is bejárták. Minthogy a beiktatásáról a budai káptalan a királyhoz tett jelentést minden bizonnyal Lajos királytól kapta adományul István. Ezt az adományt 1378-ban Lajos király megerősítette. Akkor a birtokosok magukat már Labdásvarsányi-nák nevezték a faluról, és birtokban az említett István fia Miklós és László voltak. Az oklevél szerint István részt vett Károly Róberttel a Bazarába vajda elleni havas-alföldi hadjáratban és ott súlyos sebeket kapott.

13 1391-ben Labdásvarsányi Miklós fia László kiadta nagynénjének, István leánya Erzsébetnek, leánynegyede (ősi birtokból járó örökrésze) fejében Pál fia Antal, továbbá Miklós fia Mihály és Anasztázia leánya Margit részére Labdásvarsány egy részét. Ez egy telket és tartozékait jelentette, nevezetesen 3 ekényi kaszálót és 70 ekényi szántót, amelyből 40 ekényi