Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

is bekerült, (melyben „az kis Bosok mindenestül jutót János Deáknénak, Margit azzonjnak), hogy abban az esetben, ha Kisbozsokot valaki elvenné Margit asszonytól, akkor a Káposztáskert fele legyen övé

63 A káptalan ezután nyújtja be a megyénél tiltakozását birtokának (Bozsok helység és Bozsok puszta) használatbavétele ellen.

f/l Ezután is csaknem néptelennek mondható, ugyanis az 1638-as dicalis összeírás szerint a Tengerdy család i

/2 portával rendelkezik.

05 1631-ben, majd 1651-ben Csiker Mátyás neve jelenik meg a forrásokban, mint a Tengerdy család egyik birtokrészének zálogbirtokosa.

66 A XVII. század végén már lakott hely, de az 1696-os dicalis összeírás szerint még mindig kevés lakosa van. A székesfehérvári provizorátus 4 egész, 1 negyedtelkes jobbágyot, 1 házaszsellért (1 holdas), tehát összesen hat családot írt össze, s ugyanitt 8 egész és 5 fél puszta telket is. Földbirtokosként egyedül özv. Kenessey Istvánné és családja van feltüntetve, a török földesúrnak és a török császárnak is adózni kötelesek. Terheik: Keresztény földesúrnak: 3 forint, 52 napi robot, 12 szekér fa, 12 szekér széna és kilenced. Török földesúrnak: 4 forint 25 dénár, 4 pint vaj, 4—4 szekér széna és fa, tized. Török császárnak 4 forint 20 dénár fej adót, közmunkát gratuitos (labores) adtak. Igásállatuk 28 db. „A hely nagyon leromlott", állapítja meg az összeírás. A faluban kocsmát és mészárszéket is említ.

67 A megyei dicalis összeírás szerint rét és legelő elegendő van, viszont szőlő, erdő nincs és gyakori a beszállásolás. Ez utóbbi, a termelésre negatív tényezők növelték az egy portára számítandó jobbágycsaládok számát, s így az egy főre eső állami adóterhet csökkentették. Név szerint is felsorolja a jobbágyokat: Ihász János egésztelkes 10,5 hold,

68 Törsök Tamás egésztelkes 12,5 hold, Lénárt János féltelkes 8,5 hold, Balogh Balázs féltelkes 7,5 hold, kiknek összesen 80 mérő termésük van. Ez az egységet alkotó 120 mérős elméleti jobbágygazdaságnak % és Vs teszi ki. A negatívumok beszámításával a falu V

16 porta után köteles adózni. A községi bíró Csuka János fél telke adómentes volt. A zselléreket nem említi az összeírás.

60 1698-ban a Kenessey család, mint itteni birtokos panaszkodik, hogy „ősisége miatt és a török időkben történt leromlásuk miatt alig tűnnek elő" az enyingi és lepsényi határok.

70 1680 után a nádor a veszprémi káptalannak megbízólevelet ad, hogy Újvári Ferencet, megyei harmincadost és megyei h.alispánt a királynak tett szolgálataiért Nagy és Kis Bozsok birtokába iktassa be, a magvaszakadt Bozsoki család után.

71 A beiktatás 1700-ban történt meg, miről a káptalan jelentést tett a nádornak.

72 A Bosoki család nőági leszármazottai — kik a Tengerdy családba házasodtak be — tiltakoznak, sőt az Újvárit beiktató bizottságot fegyverrel fogadják. Újvári Ferenc adománylevelében szerepel Bozsok és Kis Bozsok 1700. év körüli összterülete, mely „30 jobbágyi sessiót nem halad meg."

73