Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

A XVIII. század elején birtokos itt a Tengerdy család főága Tengerdy Mihály és gyermekei, valamint a Tengerdy családdal távolabbról rokon ág, melyet Nagy (azelőtt Bosoki) ágnak is neveznek, mivel a Tengerdy Lukács és Bosoki Ilona házasságából született Tengerdy Ilona később Nagy Gergely felesége lett, s a tőle szült gyermekek is jogos örökösök. Az 1701-es összeírás

74 szerint birtoka volt itt özv. Kenessey Istvánnénak (4 egész és 1 negyed telek). 1702-ben a Tengerdy család Nagy (azelőtt Bosoki) ága Ujváry Ferenccel is megegyeztett, hogy kártérítés ellenében birtokában hagyja a beiktatás útján nyert részeit.

75 Az 1702-es összeírás'

6 a falut egy éve megtelepedettnek mondja. Ekkor 4 jobbágy (rustici) és 4 zsellér adózott. Űrbéri szolgáltatásaik a következők voltak: Nagy Gergely: kilenced, telkenként 1—1 szekér fa és széna, valamint robot. A török időre vonatkozó kérdőpontra a következőket vallották: Akkor földesurunk Arahat bég volt, kinek tartoztak adózni telkenként 1 Ft dézsmát, 1 pint vajat, egy-egy szekér fát, vagy 50 dénárt a széna és fafuvar megváltásául. A török császárnak pedig 10 dénár fejadót és ingyenmunkát szolgáltattak.

77 A falu határa jó, kétszer szántják. 200 hold a megművelt szántóterület, a rét egyszer kaszálható, szőlőt még nem művelnek, a legelő jobbágytelkenként 6 hold. Juh- és marhatenyésztés folyik (30 szarvasmarhát említ az összeírás), 7 ház áll, de csak 4 lakott közülük. Az 1715-ös összeírás

78 szerint: „Eddig elhagyott puszta volt, egy éve lett művelés alá fogva'. Birtokosaira adatot nem ad. A földek jó termékenységűek, három mezőre vannak felosztva. Kevés állatot tartanak, az erdő messze van, legelő elég. „Mivel még semmit sem bírnak, semmit sem tudnak eladni." Az öszszeírás névszerint felsorolja a jobbágyokat: Lénárd János fél telek, 12,5 köblös, mezeje 5 kaszás,

79 Bakonyai István negyed telek, 9 köblös, mezeje öt kaszás, Monos András zsellér, mezeje két kaszás, Pusztay János zsellér, mezeje két kaszás. 1718-as utasítás szerint az elkövetkezendő portalis összeírásban „az újonnan betelepített helyek összeírása is csatolandó a többihez." A megyéhez érkezett utasítás 9. pontjára határozza a közgyűlés, hogy Bozsok is megvizsgálandó az összeírok által.

80 Az 1720-as regnicolaris összeírás

81 szerint a falu határának művelése ekkor kétnyomásos. Kétszeri mélyszántás (6 ökörrel) és egyszeri sekélyebb szántás (4 ököréi) után 1 köböl 4 köblöt terem. Legelőjük van, de erdő híján 2—3 mérföldről kell a tűzifát beszerezni. Birtokosokat nem említ, de a jobbágyok névszerint fel vannak sorolva telkeikkel együtt. Három jobbágy 6 holdas (12 pozsonyi köblös) — Lénárt János, Ihász Péter és Törsök István; két jobbágy 3 holdas (6 köblös) — Kovács János, Bakonyi István; öt család 1,5 holdas — Lénárt György, Bakonyi György, Totth Mátyás, Németh Ferenc és Monos András.