Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

északra haladva): Kis és öreg Vízálló, Kétcsapás közi, Posta Uti, a balatonfőkajári határnál lekeresi, a falutól északra Tómelléki (itt fekszik Kisbozsok puszta is), Tóntúli (a Lepsény és Enying közé beékelődött rész.) A térképen fel vannak tüntetve a belterületi telekszámok és házszámok, a szántó, rét és kertparcellák/

17 Pesthy Frigyes 1888-ban

48 a határnevekről ezt írja: ,,A határ közepén egy tekervényes völgyelet, hajdanta közlegelő, most magánbirtok Tekerés név alatt, északi részén emelkedett domb Faképhalom néven és a határ déli részén Rét völgy(?), Nagy és Kis Vízálló néven az enyéngi határ északi szomszédságában." A XIX. század végén az itt keresztülfolyó patak neve Csíkgát patak lett. * * * A bozsoki birtokviszonyokra vonatkozó legkorábbi forrás a veszprémi káptalan privilégiuma 1082-es keltezésű, de hamisítvány, mely azonban már a XIV. században létezett. Eszerint a káptalan bozsoki birtokához 2 2 szántómunkás (aratores), 3 szolga( servi), 3 szekeres (currigeri), 7 kézműves (artifices), valamint 13 „úgynevezett jobbágy" (iobagiones vocati) tartozott.

49 1296-ban itt birtokos Fodor László mester, ki ekkor engedi át birtokai egy részét nővérének, Erzsébetnek.-'

0 A XIV. század elejéről (1342) származó adománylevél szerint"'

1 a Szent Mihály egyházon kívül birtokkal rendelkezett itt Veszprémi Luka fia, Johannes is. A század végén (1383) Weszprimi György jelenik meg egy adománylevélben, mint bozsoki birtokos.

52 1402-ben Kővágó-őrsi Mátyás a Fehérvári Ispotályosok Konventje előtt a Szűz Mária tiszteletére rendelt Veszprém-völgyi Apáca Monostor apácáinak és főnöknőjének, Dorottyának adományozza Szárberény, Bozsok, Egyházaszamárd, Paloznak Veszprém megyei possessiókban lévő birtokait

53 A XV. század elején elnéptelenedhetett, mert 1435-ben Fayz-i Ányos Mihály mint néptelen pusztát veszi bérbe a veszprémi káptalantól.

54 Ugyanekkor Csánki szerint Bozsok prediumot, mint a fejérvári egyház birtokát, Fejér megyéhez számítják.

55 Majd 1488-ban Bozsok prediumot egytelkes nemesek lakták, kik 1 V2 forintot adóztak.

56 Az 1531-től kezdődő összeírásokban már nem szerepel, tehát ismét néptelen.

57 Az 1578-as dicalis összeírás szerint „Boszok puszta" egy részét nemesek bírják,

58 és mind ez, mind az 158l-es összeírás szerint Kayárhoz (Balatonfőkajár) tartozott.

59 A puszta jobbágyi részét tehát balatonfőkajáriak birtokolták, 1581-ben pedig ismét néptelen.

60 1593—94-ben jelenik meg itt ismét a Tengerdy család, melynek Thengerd-en lévő birtokáról kapunk híradást.

61 Bosoki Ádám — Bozsok helység ősi birtokosa (nevét is innen nyerte) — 1628-as felvallásából rajzolódik ki Bozsok előző századvégi állapota, a Tengerdy család fokozatos térnyerése Tengerd pusztán kívül, a szomszédos helységben. Bosoki Pál halála után itt maradt özvegye és rokonok adták el a birtokot a Tengerdy családnak.

62 Ekkor tűnik fel először a Kajáron lakó Kenései család neve, Bosoki Ádám ugyanis őt vallja jogos örökösének. 1630-ban Bozsokot, Kisbozsokot, Tengerdet is felosztja egymás között a Tengerdy család két ága. Számíthattak a káptalan ellenállására Kisbozsok puszta esetében, mert az egyezségbe