Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

között, ellentétes érdekeiknek megfelelően. Amikor a január 10-i bíróválasztáson a helyi állapotokat még nem kellőképpen ismerő új plébános, dr. Griger Miklós megjelent és — amint maga jellemezte önmagát — ,,a keresztény politika fanatikus harcosa" beleavatkozott a választásba, este kővel bedobták az ablakát. Két nap múlva pedig levelet kapott, amelyben életveszélyesen megfenyegették és ,.büdös tót kutyának" titulálták, aki istennek tartja magát. A megfélemlítések hatása alatt júniusban el is távozott a plébániáról, miután mint írja; „különösen fájó szívvel" vett búcsút a Vértesy—Kégl családtól, amely nagy szeretettel karolta fel őt és a katolikus ügyet.

1/14 A község helyzete az I. világháború kitörése után tovább rosszabbodott. 1915-re a 460 Amerikában tartózkodón kívül sokan kikerültek a harctérre is, így rendkívüli hiány lépett fel emberben, állatban egyaránt. Az állatállományt a szüntelen rekvirálások csökkentették. A nagy munkáshiány következtében az eddig árendában megmunkált tekintélyes mennyiségű földet csak részben és alacsony bérért veszik ki. A nyomásos gazdálkodás miatt a bérlő egyébként is csak úgy tud bérleten gazdálkodni, ha annak nagysága legalább 1/4 telek, tehát 12,5 hold, mivel a nyomáshoz tartozó forgók mindegyikében kell kapnia egy-egy darabot. Ehhez iga kell, zsellér tehát bérlő nemigen lehet, csak olyan gazdaember, akinek fogatja van. A bérbevevők száma tehát a falu 180 házáról 42-re csökken, azok közül is csak a nagycsaládosok jöhetnek számításba.

14

"' Súlyos csapásként érte a községet, amikor 1916. január 5-én leégett 14 ház és 21 melléképület. A tűzvész három napig dühöngött, de a szomszéd községek közül csak Kisbér és Kethely jött a falusiak segítségére. A drágaság egyre nő, a község egyre ürül, és szüntelenül szigorú rekvirálásokkal molesztálják a lakosságot, hogy a monarchia és hadserege igényeit kielégíthessék. Főleg búzát és burgonyát követelnek a sárkányiaktól. A háború második évében megjelennek a községben az orosz-szerb hadifoglyok. 1915. június 16-tól 1916. február 30-ig, az összeírás napjáig összesen 44 hadifogoly végzett mezőgazdasági munkát a gazdáknál és dr. Vértesy Ferenc birtokosnál mint munkaadóknál. 1917—1918 nyarán 34 hadifoglyot mutattak ki Bakonysárkányban, akik közül ötnek a neve mellé odaírták: „megszökött". Tizenkettőt előzőleg az ercsi cukorgyárban foglalkoztattak, onnan adták ki őket a községnek a nyári idényre. Többségük foglalkozása földműves, de akadt köztük kijevi cukrász is: Vasziljevics Alexander Iván, aki szintén megszökött.

146 1918. december 7-én Bakonysárkányban is megalakult a Szociáldemokrata Párt. A szervezés Erdélyi Rudolf érdeme, beszédének hatására sokan beléptek a pártba. December 27-én pedig Bárányi Ákos kiküldött tartott nagyhatású beszédet a népgyűlésen, amelyen a lakosság túlnyomó többsége részt vett. A tudósító szerint „Arany plébános is belekontárkokodott a politikába, de a falu népe nem hallgatott rá, sőt magának a küldöttségnek kellett őt a nép haragja elől megvédelmezni. A község lakossága nagy lelkesedéssel csatlakozott a Szociáldemokrata Párthoz."

147 A háború végső mérlege: katonai szolgálatot teljesítettek 139-en, hősi halált halt 14 sárkányi. Hét hadirokkantat és 16 hadiárvát tartottak nyilván a községben, akik még 1926-ban is közellátásban részesültek.

148