Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

A Tanácsköztársaság eseményei A polgári demokratikus forradalom győzelme után Bakonysárkányban is megalakították a nemzeti tanácsot. Az elkeseredett helyi parasztság számára azonban a polgári demokrácia egyelőre csupán ígéreteket és súlyos beszolgáltatásokat jelentett. A február 16-án kiadott földbirtokreform-törvény is csak az 500 holdon felüli magánbirtokok kisajátítását mondja ki, ami a sárkányi földbirtokviszonyokat egyáltalán nem érintette, mivel az itteni legnagyobb méretű Vértesy-birtok sem haladta meg az 500 holdat. 1919 februárjában, amikor 14 vagon burgonyát kellett a községnek leszállítani, a sárkányiak ellenálltak a követelésnek. A rezisztálás hírére a közélelmezési miniszter megbízottja megjelent a faluban és a vele folytatott tárgyalások következtében végül is leszállították a követelt mennyiséget. A beszolgáltatás körüli zavar és huzavona idejére a közélelmezési hivatal a községet kikapcsolta a közellátásból. Az ügy a dohányellátás szüneteltetése révén a pénzügyminiszter elé került, aki 1919. március 2-án leír az Állami Pénzügyigazgatóságnak Székesfehérvárra. Kifejti: a bakonysárkányi nemzeti tanács illetéktelenül avatkozik bele a közélelmezés intézésébe, területéről az élelmiszerek kivitelét és a vágóállatok elszállítását megakadályozza. Ha az ellenállást nem szüntetik be, Bakonysárkány körzetétől meg kell vonni a dohánnyal való ellátást és így el kell érni, hogy a község a közélelmezés zavartalan ellátását ne akadályozza.

149 Égetően szükség volt tehát Bakonysárkány elesett helyzetű parasztságának felemelésére. Érthető reményekkel kapcsolódott be a szocialista forradalomba a helyi lakosság és a proletárhatalom budapesti deklarálása után hamarosan átvette a hatalmat a községben. Megalakult a helyi végrehajtó hatalom szerve, a direktórium, Petőcz Györggyel az élén. 1919. április 8-a jelentős dátum a falu történetében. Láttuk, hogy 1905-ben is csak 114-en rendelkeztek választójoggal; a tanácsválasztáson viszont öszszesen 545 érvényes szavazatot adtak le. A választási jegyzőkönyv szerint a választás lebonyolítására a forradalmi tanács Vágner Kálmánt mint választási jegyzőt, id. Bisztricz Istvánt, id. Bisztricz Mátyást, Bisztricz Jánost és Kaiser Mihályt küldte ki.

150 A szavazatok így oszlottak meg: Petőcz György 181, Takács Károly 177, Ehmann Henrik 178 szavazatot kapott. A községi tanács hamarosan megkezdte tevékenységét. Május 16-án határozatot hoz a hegyőrség felállításáról a pincék és gyümölcsösök védelmére és számukra fegyvereket igényel. Az őrség tagjai: Knaurek János, Bauer József, Bisztricz János, Bisztricz István, Kaiser Mihály és Bisztricz Mátyás. Ugyancsak engedélyezi Erdélyi Rudolf móri járási direktóriumi tag Petőcz György, Schweighardt István és Rupert István fegyverrel való ellátását, hogy mint a helyi direktórium képviselői a belső rendet és közbiztonságot megvédhessék, hatósági eljárás közben pedig személyes védelmükről gondoskodhassanak. Fegyverviselési engedélyt kapott még Vágner Kálmán tanító és postamester, valamint Hartvig János, aki a Bakonysárkányból Mórra vezető gyalogküldonc-j áratot lebonyolította, és aki Vágner jellemzése szerint régi és megbízható szocialista.

151 A népi hatalom most felsorolt képviselői többségükben 2—4 kat. holddal rendelkeznek