Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

létrehozták a Gazdakört,

1

"

15 amelyben kisgazdapárti csoportok is tömörültek, de a kormánypártot kiszorítani onnan nem sikerült. Az ifjúsági szervezetek közül a levente, azután a vallási alapon létrehozott egyesületek a jelentősek, amelyek a második világháború éveiben is — az ellenforradalmi rezsim politikai támogatásával — működtek. A leventeegyesület már a húszas évek végén elég szervezett, járási versenyeken, tornabemutatókon, helyi rendezvényeken, megmozdulásokon vett részt. Zenekaráról több ízben elismeréssel nyilatkoztak a megyei vezetők is.

156 A községben két alsófokú oktatási intézmény működött; a katolikus és a református elemi iskola. A katolikus iskola 1930 óta hattanerős, a református iskolában pedig 1 fő tanított.

157 Az 1939. évi országgyűlési választások előkészítése idején a szélsőjobboldali propaganda hatása időlegesen meghatározóvá vált az alapi választópolgárok körében. A kormánypárt maga is egyre inkább szélsőjobb irányban keres kiutat. így jutott ismét képviselőjelöltséghez a szomszédos Rétszilas birtokosa, Jurcsek Béla, aki 1935-ben már egyszer elnyerte a sárbogárdi országgyűlési választókerület kormánypárti mandátumát. Most is féktelen demagógia kísérte választási kortesútjait. Több község gyűlésén a nyilasok nagyobb tetszésnyilvánítást csaptak neki, mint saját párthívei. Az 1939. évi választások során Alapon a kormánypárti (MÉP) képviselőjelölt a szavazatok 62%-át, a nyilaskeresztes-párti Béldi Béla 35%-ot, a kisgazdapárti Oláh János viszont csak 3%-ot kapott.

158 A kisgazdapárt visszaszorulása ekkor egész Fejér megyében tapasztalható. A sárbogárdi kerület pedig 1939 előtt igen erős, szinte az öt kerület közül a legnagyobb kisgazdapárti bázissal rendelkezett, amelyet még Gaál Gaszton hívei (Benedek József, Füredi Jenő, Czeglédy Endre) alapoztak meg. A nyilaskeresztesek ideiglenes előretörése ekkor ugyancsak általános jelenség; s ez a közeli Cecén, Előszálláson, Herczegfalván, Igaron, Kalózon, Sárbogárdon, Sárszentmiklóson is tapasztalható. A nyilasok által űzött szociális demagógia sok embert megtévesztett, akikre hatott a földreformra, a népjólét emelésére, s általában a társadalom megreformálására tett hangzatos ígéretek egész tömege. 1944-ben a vármegyei Közjóléti Szövetkezet 22 szegény sorsú lakosnak földvásárlásra adott összegeket. A földet az Országos Földhitel Intézet útján kapták.

159 Ugyancsak sor került a vagyontalan és nagycsaládosok számára lakóházak juttatására, illetve építésére is. Az akciót az ONCSA bonyolította le, s ezért nevezték ezeket az épületeket ONCSA-házaknak. Az építkezést 1943 őszén kezdték és 1944 nyarán be is fejezték.

160 A háború alatt nyújtott segítség a vagyontalanoknak, a hadbavonult családtagjainak a rezsim viszonylagos gazdasági és politikai erejét mutatta. A kölcsönök s más anyagi eszközök adományozása elég tetemes összeget tett ki, melyet a hadviselő országnak kellett elbírnia olyan időszakban, amikor a termelés is egyre csökkent, ugyanakkor hatalmas értékek mentek tönkre, de a német államadósságok is egyre gyülemlettek. 1944-ben ezek a tényezők Alapon is éreztették hatásukat. A rezsim helyi irányítói, azután a nagybirtokos osztály tagjai sok fáradságot, sőt anyagi eszközöket is áldoztak fel abból a célból, hogy a társadalmi fegyelmet a bomló viszonyok ellenére is fenntartsák. A lakosság a háború közvetlen veszélyét a légitámadások megkezdése után már érezte. 1944. április 12. körül az angolszász légierő egy négymotoros bombázója légiharcban megsérült, a gép 7 Fejér megyei történeti évkönyv 13. 97