Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

kigyulladt, és a felső-alapi tóba zuhant. Legénységének egy része (8—9 fő) éive ejtőernyővel a tó körül, azután Réh-pusztán ért földet. Június 10. körül Alsószentiván határában ugyancsak légiharc folyt. A gép amerikai kezelőszemélyzete az alapi Határvölgy dűlőbe ereszkedett le ejtőernyővel.

161 A 4. szovjet gárdahadsereg alakulatai 1944. december 3-án Németkér irányából előrenyomulva — egy német és egy magyar zászlóalj védelmét áttörve —, megközelítették Alap községet és annak déli része, az egykori Alsó-Alap kezükbe került. A német hadvezetőség sietve alakulatokat küldött a szovjet előretörés elreteszelésére és Felső-Alaptól egészen a Dunáig akarták kiépíteni a biztosító vonalat. Ebben a német 72. hadtest működött közre, melynek tábori csendőrei és tiszti egységei a biztosító vonalon el is foglalták helyeiket. A német hadvezetőség intézkedései azonban meghiúsultak, mert a szovjet egységek lendületét nem sikerült lefogni, azok tovább folytatták sikeres előnyomulásukat a főváros, illetve Székesfehérvár irányában, s ezekben a napokban sorra szabadították fel a Fejér megye déli vidékein levő helységeket.

162 Az előretörés csak a Margit-vonal előtt állt meg. Ez viszont azt eredményezte, hogy a mögöttes — a csak néhány napja felszabadított helységek — a hadtáp és az utánpótlás, s a pihenő csapatok állandó gyülekezőhelyeivé váltak. A hadiállapot Alapon mindaddig tartott, amíg az 1944. év végi és az 1945 első hónapjaiban Kelet-Dunántúl térségében el nem dőlt a küzdelem. E területek sorsát különösen Székesfehérvár helyzete befolyásolta. Ez a város március 22-én került a szovjet csapatok kezébe, így az eddigi hadiállapot szinte egyszerre szűnt meg a Fejér megye déli vidékein levő településekben, így Alapon is. Alapról március 21-én

163 végleg továbbmeneteltek a nagyobb létszámú egységek, de tábori kórházak és egyéb, hadsereget kiszolgáló egységek is áttelepültek Nyugat-Dunántúl térségébe, illetve Ausztria irányában távoztak. Alap község élete 1944. december 3-tól 1945. március 21-ig a katonai érdekeknek megfelelően folyt. A község élén katonai biztos állott, aki a polgári lakossággal a kapcsolatot az elöljáróságon keresztül tartotta.

164 A lakosság közvetlenül is segítette a felszabadító harcokat: közmunkát végzett, járműveket, igásállatokat, élelmiszert bocsátott a szovjet katonaság rendelkezésére. A malom 1944. december 18-tól 1945 április elejéig szinte egész kapacitását a hadsereg élelmezésére felhasználandó lisztőrlésre fordította.

165 Az uradalmak magtárainak termény készletéből ugyancsak sokat fordítottak a hadsereg élelmezésére.

166 Az élet megindulása és a demokratikus átalakulás községi eseményei szinte párhuzamosan történtek. Számba vették, hogy a háborús események idején milyen mérvű volt az anyagi javak pusztulása. A számbavétel során arra a következtetésre jutottak, hogy a károk helyrehozhatók. Lényegében 3 ház vált lakhatatlanná, 67 pedig kisebb javítással lakhatóvá tehető volt. Az állatállomány viszont jelentősen megcsappant. 1945 április végén 196 ló, 307 szarvasmarha, 1290 sertés volt a faluban. A lakosság majdnem teljesen el volt látva élelmiszerrel, sőt 1945 április végén még jelentős tartalékok is voltak, különösen az uradalmakban. Más települések lakói áprilisban Alapon vásároltak 300 mázsa burgonyát. Az igaerő azonban gyenge volt és kevés. Mindössze 138 kettős fogat állott a gazdák rendelkezésére. (A Nemzeti Bizottság megtiltotta, hogy a községből szarvasmarhát adjanak