Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

A Vörös Hadsereg szervezése nehéz problémákat vetett fel. A magyar proletárhatalom ellen a nagyhatalmak a szomszéd népek katonai intervencióját szervezték meg. A megyei Intéző Bizottság a Kommün bukása után augusztus 3-án még ülést tartott, amelyen Kőszegi Ferenc, budapesti kiküldetése miatt nem tudott megjelenni. A kiküldetés célja az új helyzetről való tájékozódás volt, A fővárosban már a fehérek felülkerekedtek. Kőszegi Ferenc az új helyzetet felmérve társával együtt aggodalommal tért vissza, bár a körülmények ismeretében az események alakulása nem érte váratlanul. Horváth János, a megyei direktórium elnöke lehetőséget biztosított számára, hogy együtt meneküljenek. Ő azonban maradt. Megtorlásra a fehérek részéről számított. Az elsők között tartóztatták le. A Zámoly utcai házából éjjel vitték el a tiszti különítményesek. Szerencséje volt azonban, hogy a rendőrségi fogdában helyezték őrizetbe, és nem az ügyészségen. A város román megszállás alatt volt, s a rendőrök igyekeztek megőrizni a „törvényesség látszatát". A fehérek az ügyészségről egy éjszaka hullaszállító kocsival vitték el a letartóztatottak egy részét. Kőszegi Ferenc tehát annak köszönhette életben maradását, hogy ebben az időszakban a rendőrségi fogdában volt. A terror csillapultával azonban átkerül az ügyészségre, ahol közönséges bűncselekmény miatt igyekeztek vádat emelni ellene. Ez azonban nem sikerült, így állami és társadalmi rend erőszakos felt'orgatására irányuló bűncselekmény miatt ítélték el. A vádban az első székesfehérvári szabad május elseje megünneplésének megszervezése és az elmondott beszéd kiemelt pontként szerepelt. Az ügyész a tárgyalás során feleségét is le akarta tartóztatni a vád tanúinak és a bíróság sértegetése miatt. Feleségét a védőügyvéd kérelmére •— és tekintettel terhességének előrehaladott voltára — kivezették és kitiltották a további tárgyalásokról. Kőszegi Ferencet kétévi börtönre ítélték, amit kezdetben Székesfehérváron, majd Vácon töltött le. Szabadulása előtt újabb vádat emeltek ellene és társai ellen. A vád az volt, hogy a Szovjetunió részére a börtön nyomdai berendezésével titkos térképeket készítettek. Minden valószínűség szerint koholt vádról volt szó annak érdekében, hogy Kőszegi és társai ne kerüljenek szabadlábra. Ezen indokkal még egy évig vizsgálati fogságban tartották Budapesten, a Margit körúti fogházban. A vád egy év elteltével sem bizonyosodott be, így szabadlábra került 1923-ban. Szabadulása után rendőri felügyelet alá helyezték. Munkavállalását, ahol csak tudták, megnehezítették. Gyermekkori barátja, Süveges János segítette először munkához. A szakszervezeti mozgalomba azonnal bekapcsolódott. A szociáldemokrata pártban és a szakszervezetben ismét vezető szerepet kapott annak ellenére, hogy a mozgalmon belül a baloldal — taktikai okokból — háttérbe szorult. A rendőrség éberen figyelte a szocialisták minden lépését. A felügyelet mellett házkutatás is gyakran volt. Ilyenkor könyveket foglaltak le nála. Kőszegi Ferencnek több száz kötetes könyvtára volt. A politikai művek mellett megtalálhatók a közismert könyvek: lexikonok, történelemkönyvek és szépirodalmi munkák. A házkutatások alkalmával egy rendőrtisztben ez a tény nehezen leplezett tiszteletet is ébresztett. A lefoglalt könyveket általában nem kobozták el, de ellenőrizték. Számos kötetet ajándékozott a szakszervezet könyvtárának.