Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Adony

1663-ban Offendorf Henrik említi az adonyi palánkot, mely valamivel nagyobb, mint az ercsi, de különben a szokott módon épült: száraz árokkal körülvéve. A palánkon kívül vendégfogadó és néhány ház állott, melyben keresztények laktak. Mind a palánk, mind a vendégfogadó és a házak négyszögben magas cölöpökkel voltak körülvéve. Közvetlenül a palánkkal szemben sok vízimalom volt a Dunán. A folyóban levő két szigeten sok fás kert és különösen sok vad volt.

36 1665-ben Hazzán Ispálly, az új iváncsai török földesúr így panaszkodott a magyar társtulajdonosnak (Danyel deáknak): ,, . . . az adonyi subások szintén a falu mellé vitték a határt, s e miatt hét jobbágyunk elment, három maradt bennek". A határjel „Adon felől a Duna parton egy nagy Halom, ismét egy szőlő Hegyetske".

37 1676-ban Fördős Péter és Mihály megtiltották Adony lakóinak, hogy Daja puszta „szántóit, kaszálóit, rétjeit és minden hasznot hajtó beneficiumait" használják. Ugyanebben az évben Kenyeres Gergely, Komárom megye szolgabírája tartott határvizsgálatot: az „adoni agák" azt mondták, hogy Daja puszta határa a perkátai szőlőkig és a pentelei útig terjed/'

58 1678-ban a Fördősök az adonyiaktól nyolc ökröt elvettek és egy adonyi rácot elfogva, Győrött fogságba vetették. 1682-ben 101 lovassal rajtaütöttek Adony városán és — emberekkel együtt — 84 lovat, 260 marhát (mintegy 1480 tallér értékben) raboltak el.

39 Az ügyből hihetetlen hosszú tengeri kígyó lett. A rajtaütést a megye vizsgálta ki, megintette a Fördősöket, s a zsákmány visszaadására kötelezte őket. Végül 1683-ban maga az uralkodó parancsolta meg, hogy adják vissza az elhurcolt adonyi jobbágyokat. A Fördősök azonban arra hivatkoztak, hogy azok az ő alattvalóik, akik az adót nem fizették meg/'

0 A vizsgálat során az adonyi rácok azt vallották, hogy „van ötven esztendeje, miután a Zichy família bírta Adon városát".

41 Ez az adat véget vet annak a legendának, miszerint a Zichy család csak a török után szerezte meg Adony birtokát/'

2 1682-ben Husszein aga, Adony várának parancsnoka, négy „öreg renden levő és megért idejű" török vitézzel, megújította Adony határát. Eszerint a város határa a vár ellenében, egy ér közepén volt. Daja felé a határt az adonyi szőlőhegyen felül öt halom, majd a magyarok által juhállásnak, a törökök által tobakvölgyének nevezett rész jelezte. A városon alul a határ egy szilfaerdőcske volt. A határleírást Husszein aga megküldte Győrbe Zichy Pálnak, Adony mezőváros magyar földesurának.

4

"' Az adonyi palánkvár romjai, a rácalmási út melletti domboldalon, ma is megvannak.

44 1 6 8 5-ben a mezővárosban 40 lakott és 70 lakatlan sessio volt. Malom, tehén, ökör nem került összeírásra, a határban szántó, rét és kevés szőlő volt. A magyar földesúrnak évi 30 forintot, a töröknek házanként 1 forintot, a kis házak után 50 dénárt fizettek/'

5 A török alatt a város ősi temploma teljesen elpusztult/'

6 1688-ban foglalták vissza a császári csapatok Fehérvárt. A haditanács parancsára a kapitulált török őrséget május 18-án 400 katona Adonyig kísérte, ahol 20 hajó és két nagy bárka várta őket. Innen a vízen folytatták útjukat a még török megszállás alatti területek felé.

47 Az 1688—1848 közötti korszakban Adony mezőváros a csákvári járásban, sőt a XVIII. század első felében az egyetlen mezőváros a megyében. 1758-ban Lamberg Mór, Mórnak mezővárosi kiváltságot kérvén, azzal