Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Adony

érvelt, hogy a megyében csak egy oppidum (Adony) van, ezért szükséges egy második is. A század végére változott a helyzet, 1785-ben már Bicske, Erd, Mór, Adony, Vál, Bodajk, Kálóz, Lovasberény és Sárosd mezővárosokat említi az összeírás/'

8 1757-ben gróf Zichy János az uralkodóhoz folyamodott: a mezőváros részére hat országos vásár jogát kérve. Az uralkodó március 21-ére, május l-re, június 27-re, augusztus 20-ra, október 4-re és november 4-re engedélyezte az állatvásárral egybekötött országos vásárt. A kérelemben augusztus 25. szerepelt, de tekintettel az augusztus 24-i fehérvári vásárra, az uralkodó ezt nem tartotta jónak; ezért augusztus 20-ra engedélyezte az adonyi vásárt/'

0 1773-ban a Lexicon Locorum Adonyt német nyelvű mezővárosnak tünteti fel.

50 A József-kori felmérés ugyancsak mezővárost említ, ahol templom, sörfőzőház, magtár és vendégfogadó van.

51 1786-ban a helynévtár német mezővárosról beszél, melynek gróf Szapáry a földesura.

52 Vályi szerint elegyes lakosú mezőváros, a gróf Zichy és gróf Szapáry földesurak alatt. Mivel földje homokos és „egyéb fogyatkozásai vannak", Vályi a II. osztályba sorolja.

53 Az 1804-es helynévtár a mezőváros mellett az uradalmat is hangsúlyozza.

54 Lipszky a mezővárosok között szerepelteti,

55 az 1809. évi helynévtár említi a postahivatalt.

50 Ludovicus Nagy 1828-ban azt írja róla, hogy a Duna menti vásár-kiváltságot élvező mezőváros a Zichy család birtoka. Római település volt, romok láthatók. Postahivatal van.

57 Az adonyi vásárok változatlan jelentőségét kedvező fekvése határozta meg. Az észak—déli országút, a dunai víziút a török kiűzése után is megőrizte fontosságát. 1692-ben a földvári harmincados jelentette, hogy a hóolvadás következtében a királyi utakat a víz elöntötte, a töltéseket elmosta, az árkokat, kanálisokat elárasztotta, a két hidat elsodorta. Az út fontosságára való tekintettel a gyors helyreállítást szorgalmazták.

)S Az út jelentőségét még növelte a postaút. 1746-ban a megye elrendelte az adonyi híd javítását, „hogy a postaforgalomban fennakadás ne álljon be".

50 1764-ben Adony mezőváros jelentette, hogy az áradás a megyei költséggel épült híd egy részét elsodorta. A helyreállítás költségét (2 ft 21 kr-t) a megye megtérítette.

60 1765-ben az adonyi postamester jelentette, hogy a postai küldönc Adony és Szabolcs puszta között az összes leveleket elvesztette. A megye azonnal közhírré tette az esetet, de egyetlen levél sem került elő. Mivel királynői leiratok is voltak köztük, elvesztésüket a megye jelentette a helytartótanácsnak.

01 1770-ben Székesfehérvár város az uralkodóhoz fordult. Előadta, hogy az adonyi postaállomás rossz helyen, a Duna árterületén van. A város a Buda'—Hamzsabég—Érd—Velence—Fehérvár útvonalat javasolta, az adonyi helyett.

62 1810-ben Adony a megrongált utak, töltések, hidak helyreállításához más helységek segítségét kérte.

03 A Perkátáról Adonyba vezető úton ugyanis nemcsak a posta- és delizsánsz-forgalom bonyolódott le, hanem a Veszprém, Zala, Somogy és Tolna megyékbe irányuló épületfa-, valamint a Duna felé irányuló gabonaszállítások Az út fenntartása így elsőrendű közérdek volt.

64 A megyei közgyűlés többször is foglalkozott az Adonyon átvezető országos úttal. Így pl. 1826 márciusában deputációt küldtek ki a kérdés megvizsgálására.

65 1 8 3 7-ben a megyei közgyűlés sze-