Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

megtorlásaként — elhatározta a megyei és a városi hatalom átvételét. Kling József a bizottság azon tagjai közé tartozott, aki azonnali és határozott fellépést követelt a tisztikar ellen. A bizottság tagjai nagy tömeg és katonaság kíséretében 6-án megjelentek a Vármegyeházában és a tisztikart felelőtlen magatartásuk miatt a proletariátus nevében felelősségre vonták. Tudatták velük, hogy a főtisztviselőket, köztük az alispánt nyugdíjazni fogják. Kling József azonban közbekiáltott: ,,a halálba megy, nem nyugalomba". A Károlyi időszak alatti forradalmi eseményekben való részvétele már jelezte, hogy a proletárhatalom helyi kialakításában és megszervezésében is szerepe lesz. 1919. március 22-én a székesfehérvári Szocialista Párt gyűlésén részt vett, ahol a proletárdiktatúra ideiglenes megyei és városi hatalmi szervezetének kiépítéséről hoztak határozatot. Ezt követően a pártvezetőség a javaslatot a Munkás- és Katonatanács elé vitte. Itt hozták létre a Forradalmi Tanácsot, amely a megye és város polgári vezetése helyébe lépett. Ekkor 11 népbiztost neveztek ki, köztük a munkaügyi népbiztost is, akinek egyik helyettese lett Kling József. Hamarosan (május elejétől) a városi munkaügyi ügyosztály élén találjuk, mint politikai megbízottat. A háború alatt tönkrement üzemek helyreállítása, a szocializált ipari telepek, termelőszövetkezetek, ezek munkaerő-ellátása, a munkanélküliek segélyezése, az üzletek készleteinek felkutatása és kiárusítása volt a feladata. Ezek olyan időigényes feladatok voltak, amelyek mellett a konkrét politikai teendőkre nehezen jutott ideje. Erről több alkalommal is beszélt a munkaügyi ügyosztályon dolgozó politikai munkatársának. Ennek ellenére kiveszi részét a tanácsválasztásokból, sőt, a városi tanács tagjait jelölő bizottság, majd a belvárosi szavazatszedő bizottság egyik tagja volt. Megválasztották városi tanácstagnak, azután tagja lett a városi (21 tagból álló) Intéző Bizottságnak, majd a Megyei Tanácsba is delegálták. Székesfehérvár várost 8 fő képviselte a Megyei Tanácsban, s köztük volt Kling József is. Rendszeresen részt vett a városi tanácsüléseken, a városi intéző bizottsági, s a Megyei Tanács ülésein. A városi intéző bizottság előtt, mint munkaügyi politikai megbízott rendszeresen referált az elintézett, vagy elintézendő ügyekről. Munkáját lelkiismeretesen, pontosan és objektív mércével végezte. Eközben több ütközése is volt a megyei vezetőkkel. Szembeszállt Horváth Jánossal, a megyei intéző bizottság elnökével, amikor az egy vasárnapi villanyáramszünet után kikelt az áramfejlesztő üzem termelési biztosa és a többi vezető ellen. A direktórium elnöke szerint ,,ki kell szórni őket a villanytelepről". Kling József a villanytelep helyzetét világosan látta, és elmondotta az egyik intéző bizottsági ülésen, hogy az üzem felszerelése elavult, a háború idején a gépek nagy része tönkrement, s azonkívül még szénhiánnyal is küszködik a villanytelep. Szemébe mondta az elnöknek, hogy a villanytelepről senkit sem fog eltávolítani. Ugyanakkor Horváth János védelmére kelt, amikor a fővárosból érkező közbiztonsági emberek — akik a helyi viszonyokkal nem voltak ismerősek —, alaptalanul megtámadták. Júliusban a politikai helyzet rendkívül feszült volt az egész vármegyében, és ez Székesfehérváron is erősen éreztette hatását. Viharos jelenetek játszódtak le ekkoriban a proletár hatalmi szervek ülésein is. Kling József ezeken mértéktartóan viselkedett, és nem esett pánikba, mint