Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

annyian mások, köztük Horváth János is. Kling József, Pálinkás Sebő, Velinszky László a megoldás útját keresték a reménytelen helyzetek­ben is. A proletárhatalom megdöntése után Kling József 1919. augusztus 9-én került a fehérek fogságába. Előzetes letartóztatásban volt 1920. június 16-áig. Ezen a napon több napos tárgyalás után Pajzs Pál, Steiner Géza, Fekete József, Kövesdi Miksa, Wagner József, Valmann Béla,. Dlhos János, Katona Nándor, Pálinkás Sebő és Schmalbach József szocialistákkal együtt hirdettek ellene ítéletet. A székesfehérvári törvényszék, mint bün­tetőbíróság által kiadott jegyzőkönyvben olvasható, hogy Kling József egyi­ke volt azoknak, akik 1919. február 5-én behatolt a Megyeházba és köz­igazgatási teendőket végző tisztviselőket onnan eltávolított. A tárgyalá­son Kling József és társai vallották, hogy a polgári hatalom képviselőinek az eltávolítását a proletariátus a Berinkey kormány utasítására vitte vég­hez. Ezt az érvelést azonban a törvényszék nem fogadta el. Kling Józsefet főbüntetésül 2 évi börtönre, 500 korona pénzbüntetésre ítélték, mellékbüntetésül pedig 5 évre eltiltották politikai jogainak gyakor­lásától. Börtönből való szabadulása után Székesfehérvárra jött, ahol a cipőkészítő szakmában kisiparosnál helyezkedett el. 1922. november 8-tól 1925. november 3-ig ismét Rédei Géza cipészmesternél talált alkal­maztatást. Rédei jól ismerte Kling József emberi magatartását, minőségi munkáját. Annak ellenére, hogy a rendszer urai állandó megfigyelés alatt tartották Kling Józsefet, mégis alkalmazta, holott állandóan 8—10 segéd­del, több tanonccal dolgozott. A börtön utáni néhány éves cipészsegédi munka során további tapasztalatokat szerzett, így sikerült önállósítania magát. A városi hatóság az iparigazolványt 1925. november 3-án, 5689 1925. sz. alatt állította ki számára. Életének második fordulata 1926. július 17-én történt. E napon kö­tött házasságot Horváth Anna Karolina Székesfehérvár, Pirosalma utca 4. szám alatti lakossal. A házaspár a József királyi herceg utca 8. számú házban lakott. Felesége 10 évvel volt fiatalabb nála, akit gyermekeivel együtt féltve óvott az üldöztetéstől, az ellenforradalmi rezsim káros esz­mei hatásától. A mozgalomban egykor oly tevékeny ember most a legális politikától visszavonultan volt kénytelen élni, bár a szakma által rende­zett kulturális jellegű megmozdulásokon tevékenyen résztvett. Kling Jó­zsef több ízben szerepelt műkedvelő előadásokban. Különösen az énekes szerepeket kedvelte, mivel kitűnő hangja volt. Más irányú tevékenysége az elesett embereken való segítésben nyilvánult meg. Bár anyagi helyzete neki is szűkös volt, mégis karácsony táján ajándékokat vitt árváknak, egyedülállóknak, köztük a munkásmozgalomban egykor szereplő egyének leszármazottainak. Lánya, Magdolna, a háborús években középiskolát vég­zett, aki iskolai kiadásainak egy részét instruálás útján szerezte meg. A második világháború utolsó évében a fehérvári mnnkásmozgalom idősebb harcosait katonai szolgálatra rendelték. Kling József is munka­szolgálatot teljesíted;. Utolsó állomáshelye Dunaszerdahely volt, ahonnan Vinkóczy Károllyal együtt megszökött. Idehaza bujkálniuk kellett a szél­sőjobboldali egyének elől. A felszabadulás 1944 decemberében Székesfehér­váron érte. Azonnal felvette a kapcsolatot a városban tevékenykedő kom-

Next

/
Thumbnails
Contents