Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

Földterület (kat. hold) 1940 1949 0— 1 62 108 1— 3 120 268 3— 5 105 138 5—10 91 171 10—20 61 180 20—50 35 21 50 kat. hold fölött 12 2 Tehát a 10 kat. holdig terjedő birtokok száma majdnem a duplájára nőtt, a 20 kat. holdon felülieké viszont a felére csökkent. Fontos volt a részben elpusztult infrastruktúra újjáépítése, illetve fejlesztése. 1946-ban a képviselő-testület elhatározza, hogy 16 000 forint áramelőleget fizet. 1947 elején a tervezett 293,2 km távvezetékből csak 26,5 km valósult meg, de így is bekapcsolódott Előszállás, Baracs, Kisapostag.

174 Hasonló módon fontos volt az utak újjáépítése is. 1945-ben a Rácalmás—Dunapentele közötti vasútvonal visszafektetésére Baracsról 50 embert rendelnek ki.

175 1947-ben a közgyűlés 5,3 km-es bekötőút építését kéri. Az út a hercegfalvi állomásról Nagykokasd—Kokasdpuszta—Széchenyitelepen át halad Apátszállás felé. Baracs község vállalta a kisajátításokat, a szükséges kő hordását és km-enként 400 ingyen kézi napszámot. Az út építése 1948-ban megindult.

176 Ugyancsak 1947-ben két új vasbeton híd épült a 6-os sz. úton.

177 1947-ben vágóhidat épít a község.

178 A fordulat éve után a község élete is megváltozik. 1948-ban a termelést elősegíti a megalakult Népi Bizottság. Tagjai nyolc MDP-, 6 FKgP-, 8 NPPtag, mind 15 kat. holdon aluli gazda. E szervezet elsősorban a mezőgazdasági termelés fokozott intenzitását segíti elő. (1949-ben eléri, hogy a beszolgáltatás 108%-os legyen, a dűlőfelelős rendszer bevezetésével is foglalkozik.

179 1948-ra alakul meg az első termelőszövetkezet, a Kossuth Tsz.

180 A tsz eredetileg Kossuth Földbérlő Szövetkezet néven alakult meg 1948. október 5-én 20 taggal, 302 kat. hold földjéhez 202 kat. holdat Szluha Istvántól bérelt. 1949 júliusában már 172 tagja volt és 1412 kat. hold földet bírt. Ekkor Szluha felmondta a szerződést, de a föld így is a Kossuth Tsz kezében maradt. Az ellenforradalom idején a szövetkezet néhány reakciós tagja ultimátumot küldött a vezetőségnek a tsz feloszlatására. A kommunista vezetők ezt elutasították, és a tsz az ellenforradalmat is túlélte.

811 A község életét igen erősen befolyásolta az is, hogy az 50-es években jóformán a semmiből nőtt ki Dunaújváros, a maga gyáróriásaival. Igaz, eleinte kevés városban volt olyan nagy a különbség a város és környéke közt, mint Dunaújváros esetében. Ennek egyik oka, hogy Baracsról sokáig csak kerülővel lehetett a városba bejutni.

182 Mégis, a község lakosságának foglalkozásában beálltott nagymértékű változást csak a Dunai Vasmű hatásával magyarázhatjuk. Változik a község lélekszáma is.

183