Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

Év 1960 1970 Már a 60-as népszámlálás előtt Előszálláshoz csatolták Aligvárom(1960-ban 103 lakos) és Bánom- (1960-ban 103 lakos) pusztákat. 1960 és 1970 között pedig ugyancsak Előszálláshoz került Piripócstelep (1960-ban 44 lakos) és a legnagyobb kültelki település, a falusias jellegű Kisszentmiklós (1960-ban 580 lakos). A kültelkek problémája a felszabadulás után is igen komoly. 1949-ben 3 tanyaközpont kialakításáról határoz a képviselő-testület. Ezek: 1. Templomos, 2. Széchenyitelep és Apátszállás, 3. Dánielpuszta. A három tanyaközponton egységes irányelveket állapítanak meg. Baracs-Templomos- és Baracs-Széchenyitelepen sátortetős, villaszerű és fésűs építési rendszerű házakra adnak csak építési engedélyt, később ezt módosítják, és csak sátortetős épületeket engedélyeznek. Az egységes utcakép kialakulására pedig 1950. február 18-án olyan határozatot hoznak, hogy az egyes házak úgy épüljenek egymás mellé, hogy az utcavonal kialakuljon. A BM rendeletére a belterületet a volt Kleinpusztáig jelölik ki.

184 Az 1960. évi népszámlálás alkalmával 1870-en (a lakosságnak kb. 46%-a) laknak kültelkeken, 14 különböző jelzett településen, 1970-re viszont már csak 9,3% a kültelki lakos. A valóságban közel sem ilyen nagyarányú a csökkenés a kültelkeken, hiszen az 1960-ban 624 lakost számláló két településrészt elcsatolták a községtől; Apátszállás (1960-ban 66 lakos), Templomos (1960-ban 674 lakos) pedig már a belterülethez tartozik. Tehát lakottsága nem változott, csak a jogi helyzete. 1970-re a község egész területén csökken a lakosság (vándorlási különbözet 402, ami több mint 10%), de ezen belül is magas a kültelkek lakóinak csökkenése. (Pl. Szentistván úton 79-ről 47-re, Kleinpusztán 148-ról 60-ra, Szluhapusztán 47-ről 31-re csökken a lakosság.) Egyedül a Szitányipusztán nőtt 75-ről 82-re. A külterületeket tovább nem fejlesztik. 1960—1970 között összesen egy kültelki lakóház épült. Bár a lakóház építőanyaga a kültelkeken nem lényegesen rosszabb, mint a beltelkeken, felszereltségük annál inkább, a házak 63%-a egyszobás, 16-ban (18%), még villany sincs. A kültelkek lakosai már közel sem egységesen mezőgazdaságiak. Pl. a Kleinpuszta lakosainak már kb. fele iparban dolgozik. A lakosság foglalkoztatása is megváltozott az utóbbi 20 évben. A mezőgazdasági lakosság aránya 1960-ban 53,3%, 1970-ben 28%.

185 Itt is számításba kell venni, hogy az erősen agrár jellegű Kisszentmiklóst a községtől elcsatolták. Az agrárnépesség túlnyomórészt a szocialista szektornak dolgozik. (1970-ben 641 mezőgazdasági dolgozóból 631.) 1948-ban alakult a Kossuth Tsz, 1960-ra 4 baracsi tsz működik (Ifjúság, Igazság, Kossuth, Szorgalom), összesen 7105 kat. hold területen. Legnagyobb az Igazság Tsz, területe 2143 kat. hold, tagjainak száma 145. A Szorgalom Tsz eredetileg Dózsa néven 1950-ben alakult, 1953-ban felbomlott és 1959ben alakült újjá a későbbi nevet véve fel. Ez Kisszentmiklóson működött. Az Igazság Tsz apátszálláson Rákosi néven alakult 1951-ben, 1956-ban feloszlott, és későbbi nevét felvéve, 1959-ben alakult újjá. Az Ifjúság Tsz Kleinmajorban alakult 1958-ban, 1959-ben fel is oszlott, de még ugyanabban az évben későbbi nevén újjáalakult.

180 Lakosság 4025 3119