Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

viselők fizetését nem tudják folyósítani.

100 Nehézségeket okozott a birtokosoktól átvett intézmények sorsa. A nagyobb gyümölcsösöket, szőlőket kiosztották: 2—2,5 holdakat kapnak a gazdák, de ezek sok esetben nem tudják őket megfelelően kezelni. Még 1949-ben is súlyos gondot okoz a gyümölcsösök fenntartása, és ekkor a Népi Bizottság gyümölcsfa-ápolási bizottság felállítását kéri.

101 A nép birtokba vette a halastavakat, így a Klein-féle 22 kat. holdas és a Szitányi Matild-féle 28 kat. holdas tavat, melyek tönkrementek; a baracsi Dolgozók Népi Szövetkezete, illetve Várnagy József és társai baracsi lakosok 126,5 mázsa búzáért kapták meg.

102 A Szluha-kastélyt az FMSZ Termelési Csoportja (a tsz elődje) használta, a Szitányi-kastélyt a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége üdülőjének szemelték ki.

103 Állami tulajdonba kerültek az erdők, ígv Szitányi Matild erdeje is.

104 Megindult a politikai élet is. A MADISZ-nak 1945-ben 110 tagja van, így megközelíti a két régi klerikális ifjúsági egylet: a KALOT (180 tag), illetve a KALÁSZ (150 tag) taglétszámát.

105 1946-ban a községi képviselő-testület elhatározza, hogy április 4-ét méltóan ünnepli meg. Ekkor a politikai pártok közt az elöljáróság jelentése szerint teljes az összhang, ae a túl gyakori gyűlések gyakran néptelenek.

100 1947-ben még nem sikerült a község lakosságának politikai átnevelése teljes mértékben, ezt tükrözik a nemzetgyűlési választások, ahol első a kisgazdapárt, második a Nemzeti Paraszt Párt, harmadik a Keresztény Női Tábor.

107 A kisgazdapárt és a Keresztény Női Tábor magas szavazói aránya az egyházak nagyfokú befolyására és a magánszektor erősségére mutatnak, de a parasztpárt is erős, amiből világosan látszik, hogy a szegényparasztság egy része kezdi megismerni saját érdekeit is. A korszak politikai és világnézeti küzdelmeire jellemző, hogy 1948-ban a temetőt megpróbálja a három egyház saját kezébe venni. Ehhez a közgyűlés is hozzájárult, de 1948. május 3-án ezt a határozatot a megyei bizottság megsemmisíti.

108 A meginduló életet elsősorban a mezőgazdaság erősödése mutatja. 1946-ban egy teherautó van még csak a községben, valamint néhány gép, mind igen rossz állapotban. Megindult egy növénytermelési és az ,,új földhözjuttatottak" tanfolyama.

169 A vetésterület 1947. november 25-re erősen megközelítette az előírtat.

170 A község növekvő politikai jelentőségét mutatja, hogy a faluból az SZDP megyei vezetőségébe is bekerült egy tag Baracsról, Kretthoffner Jolán.

171 1946-ban Baracson megalakul a földművesszövetkezet 170 üzletrésszel (10 forint egységárért). A tagság 95%-a újgazda. Az igazgatóság tagjai közt három parasztpárti tag és két kommunista; a Felügyelő Bizottságban három kommunista párti, egy parasztpárti és egy FKgP-tag maradt. Vagyona 109 kat. hold legelő és 5 kat. hold szántó mellett több mezőgazdasági műhelyből (és istállóból) áll. Tevékenysége ekkor főleg a terménygazdálkodás és felvásárlás, de van lehetősége üzletnyitásra is.

172 Az alapvetően megváltozott agrárviszonyokat a földbirtokosok új arányán is le lehet mérni.

173