Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)
az 1543. évi portális összeírás is. Az összeírás szerint Gyónón ekkor 8 porta, 1 bíró és 4 szegény volt. 18 Ez az egyetlen adatunk a középkori falu nagyságáról, de azt mutatja, hogy 1543-ban a háborús pusztítások ellenére sem volt egészen jelentéktelen helység. A XVI. század folyamán azonban, legkésőbb a 15 éves háború során a falu elpusztult, lakatlanná vált. 10 1616-ban Zichy Pál veszprémi főkapitány a Vázsony és Palota várhoz tartozó többi faluval és pusztával együtt 1700 ft-ért vette zálogba. Fia, Zichy István 1650-ben 4000 arany forintért és ugyanennyi értékő gabonáért már meg is vásárolta az egész palotai és adonyi uradalmat a királyi kamarától. A szerzett jószágról adománylevelet is kapott (vegyes adomány). 20 Azért ilyen olcsón szerezte meg. mert az uradalmak túlnyomó része még török kézen volt, onnan tehát úgyszólván semmiféle jövedelem nem folyt be. Ezek a puszták még sokáig alig jövedelmeztek, amit talán azzal is jellemezhetünk, hogy Zichy utódainak Gyón után 1739-ben mindössze 20 ft-ot kellett „fegyverjog" címén fizetniük a királyi kamarának. Ténylegesen csak 1711 után léphetett a puszta birtokába. 21 A pusztát bérbeadás útján hasznosította. 1741-ben a várpalotaiaknak adta ki kaszálásra boglyánként 6 krajcár boglyapénzért. 22 1746-ra Zichy János és István malmot építtettek a pusztán, és ezt a bakonycsernyeiekkel kötött úrbéri szerződésben évi 20 rénus forintért adták bérbe. A csernyeiek kilenced fejében használhatták a gyóni réteket, de a kilenced szénát — ha az uraság úgy kívánta — Palotára voltak kötelesek beszállítani. 100 disznajuk-szabadon makkolhatott a gyóni erdőben, de ha ennél többet hajtottak ki; a többlet után kilenced adására kötelesek. 23 1753-ban Zichy János és István megosztozott a palotai uradalmon. Eszény Zichy János gróf, Gyón és Mecsér István gróf része lett, de a gyóni malom megmaradt a bakonycsernyeiek kezelésében. A gyóni kaszáló egy részét most is János gróf kaszáltatta az uradalom számára (tehát saját kezelésben). A többit a bakonycsernyeieknek adták ki, de nagyon felemelt haszonbérért, most már harmadába. 24 A puszta tehát most már jövedelmező volt, ezért 1755 és 1786 között határát is kijelölték hivatalosan. 25 Az 1774—1775. évi adóösszeírás szerint Gyónón 1 mesterember (a molnár) és 1 hazátlan zsellér lakott, akik egy tehenet is tartottak. 20 Ugyanezt írták a megyei bérlők jegyzékébe is, hozzátéve, hogy a puszta földjeit negyvenen bérlik. 2 ' Ügy látszik, a malom forgalmas volt és több munkáskezet kívánt, mert II. József népszámlálásában (1784—1787) Gyónón 5 házban 7 családot (5 zsellért és 2 zsidót), összesen 23 lakost írtak össze. 28 Érdekes módon az ugyanezen időben kelt egyházi összeírás itt csak 3 lélekről tud. 29 Eddig mindig csak Gyónpusztáról szóltak, megkülönböztetés nélkül. Egyetlen kivétel egy 1758. évi súri anyakönyvi bejegyzés, mely nagygyóni lakos kereszteléséről szól. 30 II. József felmérése azonban már különbséget tesz Nagy- és Kisgyón között. Ez a megkülönböztetés állandóvá vált, ezért az alábbiakban külön kell tárgyalnunk. Nagygyónon II. József országleírása 1 malmot, 1 erdészházat és néhány házat említ, melyek Csernyétől negyedórányira az erdő szélén, a Gaja mellett fekszenek. 31 A földesúr részére készült leltárban 1789-ben feljegyeztek itt egy téglavetőt, ,,csap"-házat, ami nyilván kocsma volt, egy
