Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

1 Csánki III. 327.; OL Zichy lt. 93. rksz. fasc. 120. n. 2. 2 Kiss Lajos FmL. 3 Érszegi FMTÉ 5. 1971. 230. 212. sz. 4 Uo. 250., 293., 300. sz.; Károly III. XIX. 1. 5 Érszegi FMTÉ 5. 1971. 257. 331. sz. 6 Jenéi Károly: A délszláv betelepülés előzményei és folyamata Fejér megyében. VEAB Értesítő. Székesfehérvár 1976. 190., 196. 7 Farkas FMTÉ 5. 1971. 172. 8 OL Zichy lt. sz. 93. fasc. 120. n. 2. 9 U. et C. 37/17. fol. 9. 10 OL Zichy lt. fasc. 86. et A. n. 13. fol. 310. 11 OL Zichy lt. sz. 93. fasc. 120. n. 3. 12 OL Zichy lt. sz. 93. fasc. 121. et D. n. 6. 13 OL Zichy lt. sz. 92. fasc. 118. n. 3. 14 OL Zichy lt. sz. 93. fasc. 120. et A. n. 11.; fasc. 120. et G. n. 1—3. 15 FmL Conscriptiones dicales. 1774—1775. Eszény. 16 FmL Acta jur. et instr. publ. f. 16. Conscriptio arendatorum et inquilinorum in praediis c. Fejér anno 1773—1774. 17 FmL kjkv. 1778. jún. 22. 641. 18 FmL II. József-kori felmérés 19. szelvény. 5. Esing. FMTÉ XI. 1977. 143. 19 Móra Magda FMTÉ 5. 1971. 308. 20 OL C 104. Helytartótanácsi lt. Acta reg. paroch. Stuhlweissenburger Dioec. Pfarr Topographie. A. 41. rksz. 21 Fényes Elek: Magyarország mostani állapotja statisztikai és geográphiai tekintetben. Pest 1836. 94. 22 FmL Nem nemesek katonai célú összeírása. 1838. Móri járás, Eszény. 23 FmL Conscriptiones dicales 1846—1847. Eszény. 24 FmL 1850. évi népösszeírás. 25 Fényes Elek 1851. I. 309. 26 Közig, tájékoztató. 27 Sándor FMTÉ 7. 1973. 227. 28 Helynévtár. 1962. Balinka.; Népszámlálás 1970. VII. Balinka. Gyón Balinka belterületétől 9 km-re nyugatra, a község határának nyugati szélén fekszik. A középkorban falu volt, utána sokáig puszta, majd major, ma egy része bányatelep. Nevét 1302-ben és 1424-ben Goun-nak,

1 1484ben, 1494-ben Gywn-nak,

2 1553-ban Ghyon-nak,

3 1782-ben Jun-nak, 1851ben Ján-nak

4 írták. A helynév kielégítő magyarázatát nem ismerjük. Talán török eredetű személynévből származtatható. Vö. az ótörök jogún — kövér jelentésű melléknévvel.

5 Eredetileg királyi birtok lehetett. Királyi adomány következtében már a középkorban két birtokosa is volt. Egyik részét a bakonybéli apátság kapta, másik részét — Balinkához hasonlóan — a Csák nemzetség.

6 A bakonybéli apátság birtokainak a XVI. század közepén készített összeírása Gyónt II. Béla király adományának nevezte, megemlítve, hogy nincs temploma.

7 Egy 1135-re keltezett, de hamisnak tartott királyi oklevél a bakonybéli apátság és a soproni várjobbágyok között Zalamánd ügyében támadt perben megemlíti, hogy a gyóni szántót Tapa és Rupa nevű aratók művelik a saját szükségleteikre, a falubeliekkel közös földhasználat-