Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

ról járt ki egy tanító.

:il Balinkabánya kiépítésekor az iskola megnőtt. 1960ban 87 tanulója és 2 tanulócsoportja (I—III. és II—IV.) volt.

32 Az egykori uradalom jóval nagyobb része, az erdő, a földreform során az állam tulajdona lett. Az itteni erdő hamarosan a Mezőföldi Állami Erdőgazdaság része lett. Ennek összterülete 2730 hektár, de ide tartoznak az inotai, csernyei, bodajki és isztiméri erdők is. Az erdőnek kb. 1/3-a van Balinka határában, főleg Mecséren. Ezért Balinka községet nagyon is érdekli az erdészet, ennek problémáival a községi tanács ismételten foglalkozott.

33 Az erdészet nagyszabású vállalkozásai (fűrésztelep, vadgazdálkodás, erdőkitermelés, új erdő telepítése, bérezés) azonban már csak közvetve érintik az egykori Mecsér-pusztát. Űj életet jelentett az egykori puszta számára 1959—1960-ban a balinkabányai széntermelő aknák megnyitása, és ezzel kapcsolatban a balinkai bányászlakótelep létesítése. Ez a telep ugyanis szinte összeépült Mecsérrel. 1962-ben beszélnek ugyan még a régi Mecsér-telepről 12 házzal és 144 lakóval, és külön az új telepről 146 házzal és 500 lakóval.

34 Egyesítésüket azonban már 1959-ben elhatározták, bár eleinte az volt a terv, hogy az egyesített lakótelepnek Balinka-bányatelep legyen a neve,

35 de többnyire megmaradt a régi Mecsér név, helyesen, mert így a telepet a neve a régi történelmi hagyományokkal kapcsolja össze. 1962-ben már el is határozták a régi mecsér-telepi cselédházak lebontását, amit jellemző módon „kolóniának" neveztek, de ez elhúzódott, míg a lebontásra ítélt házak lakóinak új, jobb lakást tudtak biztosítani. Ezzel Mecsér története ismét új szakaszába érkezett. Addig fog élni, amíg a balinkai széntelep ki nem merül. De már egy évszázada Balinka része, a község pedig életképes marad. Jegyzetek 1 Népszámlálás 1970. VII. (Az alábbiakban a források hivatkozását ugyanúgy rövidítjük, mint Balinkánál. Erről lásd Balinka rövidítés jegyzékét.) 2 Csánki III. XXXI.; 338—339.; Nagy Lajos FMTÉ 6. 1972. 234.; Zichy lt. 93. raksz, fasc. 121 et E. n. 6. 1830. 3 Jenéi Károly: A délszláv betelepülés előzményei és folyamata Fejér megyében. VEAB Értesítő. Székesfehérvár 1976. 190., 196. 4 OL P 1313. Batthyány cs. körmendi lt. Miscellanea Anyosiana n. 46/G/2. 5 OL Ányos cs. lt; Orsz. Műemléki Felügyelőség adattára. Mecsér. 6 Farkas FMTÉ 6. 1971. 172. 7 OL Zichy lt. f. 86. et A. n. 13. fol. 310. 8 OL Zichy lt. fasc. 120. n. 3. 9 OL Zichy lt. sz. 93. fasc. 121. et D. n. 6. 10 OL Zichy lt. sz. 93. fasc. 119. n. 2. 11 OL Zichy lt. sz. 93. fasc. 121. n. 14. Tanúvallatás. 12 OL Zichy lt. sz. 93. fasc. 121. n. 24. n. 1—10. Ezt követte 1789-ben a Mecsér és Veleg közti, 1811-ben a Mecsér és Sikátor közti határ kijelölése. Erről térképek (1786. és 1839. közt). Uo. fasc. 121. et A. n. 1—6., fasc. 121. és fasc. 121. et E. n. 1—7.; István király Múzeum térképgyűjteménye, Mecsér és Veleg közti határ térképe 1789. Rajzolta Oláh Mihály. 13 FmL Dicalis conscriptio 1774—1775. Mecsér.; Zichy lt. 93. sz. f. 121. et C. 14 FmL Acta jur. et instr. publ. f. 16. Conscriptio arendatorum et inquilinorum in praediis c. Fejér 1773—1774. 15 OL Zichy lt. 93. sz. f. 121. U. et C. n. 4. 16 FmL kjkv. 1778. jún. 22. 641.