Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

17 Móra Magda FMTÉ 5. 1971. 308.; OL C. 104. Helytartótanácsi lt. Acta reg. paroch. Stuhlweissenburger Dioec. Pfarr Topographie. A. 41. sz. 18 FmL II. József-kori katonai felmérés. FMTÉ XI. 1977. 143. és köv.; FmL kjkv. 1806. ápr. 15. 156. sz. 19 OL Zichy lt. 93. sz. fasc. 121. et E. n. 6. 1830. 20 Fényes Elek: Magyarország mostani állapotja. Fest, 1836. 86. 21 FmL Nem nemesek katonai célú összeírása 1838. Mecsér. 22 FmL Conscriptiones Dicales. Mecsér 1846. 23 FmL 1850. évi népszámlálás. Móri járás. Mecsér.; Fényes Elek 1851. III. 75. 24 Magyarországot illető Országos Kormánylap 1856. II. rész. jún. 20. 25 Magyarország földbirtokosai. Bp. 1893. 20 FmL Alispáni XVI. Balinka 1885. 27 Népszámlálás 1920.; Közig, tájékoztató. 28 FmL Telekkönyvi iratok gyűjteménye Mecsér. 29 Földhivatal. Balinka 1945. okt. 27. 30 FmL 1950. évi állatszámlálások gyűjtőíve. 31 FmL Tanfelügyelőség 1948. szept. 4. 32 Tanács jkv. 1960. márc. V. B. 33 Tanács jkv. 1959. jún.; 1960. okt. 11.; 1961. szept. V. B. 34 Helynévt. 1962. Balinka. 35 Tanács jkv. 1959. máj.; 1960. márc. V. B. 36 Tanács jkv. 1962. jún. 5. V. B. Eszeny Nevét 1416-ban Ezen, később Eszin vagy Essen alakban is írták,

1 de kétségtelenül Eszén-nek ejtették. Az ómagyar Eszén személynévből keletkezett (a régi ,,esz" főnévnek kicsinyítő ,,én"-es származéka).

2 Ismert birtokosa az Eszenyi család, nevét már a faluról vette. Mátyás király 1458. szept. 1-én kelt oklevelében Ezen-i (Eszenyi) László királyi embert említik.

:i 1503-ban Ezen-i Demeter megyei szolgabíró több ízben is eljárt a székesfehérvári keresztes konvent Izka-i szőlőjének ügyében;

4 1535. január 4-én Ezeny-i Benedek szolgabíró szintén a székesfehérvári keresztes konvent ügyében.

5 A falu nagyságáról nincs adatunk, de bizonyos az, hogy a török háborúk során teljesen elpusztult és lakatlanná vált. Már a XVI. század közepéről származó portális összeírások sem említik.

0 1650-ben Zichy István vicegenerális kapta adományul a palotai (várpalotai) uradalmat, és annak tartozékai között Mecsér- és Gyónpusztával együtt Eszénypusztát is.

7 A felszabadító háborúban jelentős szerepet játszó Zichy István az uradalmat adományul kapta ugyan, de a királyi kamarának jelentékeny öszszeget is fizetett érte. Mikor az adomány kelt, még a török volt az úr Fejér megyében, de a török kiverésekor sem volt anyagi ereje ahhoz, hogy a lakatlan pusztát bármiképp is hasznosítsa. Ezért 1687. július 1-én Vánosi Lőrinc harmincadosnak zálogba adta Eszényt Mecsér- és Isztimérpusztával együtt 1000 tallérért.

8 Eszényt 1702-ben elhagyott pusztaként írták össze,

5

' de 1716-ban is az iszkaszentgyörgyi lakosok tanúvallomása szerint Eszény hosszú ideje lakatlan, erdeit ácsok és kosárfonók bérlik. Elhagyott állapota miatt szántásra alkalmas területe alig van. Az erdő 100 sertés makkoltatására alkalmas, de épületfát is lehet kitermelni belőle.

10 1718-ban Zichy Imre és János hozzájárult ahhoz, hogy a már több mint 30 éve zálogba adott pusztát Vánosi utódaitól Pukoczky magához