Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

hold legelő, 7 kat. hold kert és 25 kat. hold parlag;

25 1 8 8 5-re már téglavetőt létesítettek itt, mely évi 140 000 téglát készített,

20 A majorsági gazdálkodással, különösen a szántóföldek megművelésével együtt járt a puszta népességének lassú növekedése is. 1920-ban 88, 1928-ban már 108 lakosa volt, de ezek mindössze 5 házban (15 lakrészben) laktak, ami világossá teszi, hogy az itteni lakosok uradalmi cselédek voltak.

2

' Az intenzívebbé vált földműveléssel járt, hogy a szántóknak 1884-ben már sok dűlőnevével találkozhatunk. A dűlőnevek német nyelvűek, hiszen a környékbeli falvak, ahonnan a cselédek is kikerültek, német anyanyelvűek voltak, de az uradalom birtokosai is osztrákok. A dűlőnevek a következők: Hopfengarten — ez legelő, malom és szérűskert; (komlókert) Lange Ried — ez legelő, erdő, szántó, kert; (hosszúmező) Unter Alte Kirchen — erdő; (a régi templom alatti) Uber Gaja Ried — ez szántó és legelő (a Gaján túl); Grosse Wiesen — rét; (nagyrét) Vénkút — erdő; Tiefe Graben — (mély árok), erdő, de egy része ekkor már szántó; Trettplatz Ried — ez út, szántó és szérűskert; Ziegelofen Ried — (a téglavető melletti rét), legelő és szántó; Közbükk — erdő, részben már legelő; Mühlwiesen Ried — szántó és rét a malomnál, ennek fele azonban Csernyéhez tartozik. Gaja Ried — határárok, legelő és szántó; (Gajarét) Obere Egres — rét, szántó, vizes határárok; (Felsőegres) Obere Alte Kirche — szántó és erdei legelő; (A régi templom feletti dűlő) Farkasréti irtás — szántó, legelő, egy része fenyves erdő.

28 Az uradalom tőkés gazdálkodását talán jellemzi a gazdaságvezetőnek 1945-ben a földhivatalhoz intézett beadványa, mely szerint az uradalom 1935—1945-ig 150 kat. hold vizenyős, savanyú füvet termő rétet árkolással és alagcsövezéssel mentesített a belvizektől, 2,5 km hosszú, 5' m széles, 1 m koronaszélességű és 1 m magas gátat emelt a Gaja mentén árvízmentesítés céljára. A Gaja-patak árterületén és a vízelvezető árkok mentén 2500 nemes gyümölcsfát ültetett, 8 félig földbe süllyesztett betonsilót készített, .néhány kővel alapozott utat épített, és 18 vagon befogadóképességű vízturbina-meghajtásos új fűrésztelepet állított fel, egyebekben is rendszeres műtrágyázást alkalmazott és jelentékenyen gépesített. E beruházásokat, valamint a gazdaságvezetőnek néhány, a konvenciós cselédek érdekében végzett tevékenységét a helyi községi földigénylő bizottság egész testülete igazolta. Ezért a volt gazdaság vezető 1945 őszén 12 kat. hold földjuttatásban és házhelyben is részesült.

20 Az 1945 évi földosztás során itt valamennyi volt cseléd földhöz jutott, 1950-ben az itt lakó 18 családból csak egy volt föld nélküli, egynek volt 2 kat. holdja, ötnek volt 5 és 10 kat. hold közötti földje, 10-nek 10—14 kat. hold földje, egynek pedig 15 kat. holdja. Ekkor már egyetlen ház sem maradt állat nélkül.

30 1946-ban — hogy a gyermekeknek ne kelljen Balinkára iskolába menni, ami télen lehetetlen volt — iskolát szerveztek Mecséren, amit magániskolának minősítettek. 1948-ban az iskolák államosításakor ezt az iskolát megszüntették, mert ide csak 10 tanuló járt. Az új gazdák és az MDP kérésére 1948 őszén azonban újra megnyitották, ellátására Balinká-