Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

kezménye, nem tudjuk, de Zichy mint földesúr a hasonló visszaélések eleve elhárítására megyei tisztviselők közreműködésével kijelöltette a Mecsér és Tárnok puszta közötti határt.

12 Anyagi erejéből azonban nem futotta arra — talán gazdaságilag sem tartotta rentábilisnak —, hogy a pusztán majorsági gazdálkodást vezessen be, az ottani kaszálókat és legelőket továbbra is a szomszédos falvak lakóinak adta bérbe. 1769-től kezdve e bérbeadásokról több írott szerződés is készült. 1774-re azonban gr. Zichy Miklós a pusztán malmot és deszkafűrészt állított fel a majorsági gazdálkodás első jeleként, főleg az erdőkitermelésből nyert fa feldolgozására. Ezt az első évben saját kezelésben működtette, ezért egy kézműves (a molnár) és egy hazátlan zsellér odatelepült, egy tehenet is tartott.

13 A rétet és legelőt azonban továbbra is a szomszédos faluk lakosai bérelték, összesen 120-an.

14 A malmot és a deszkafűrészt 4—4 köblös őszi és tavaszi vetés alá való szántóval és 3 boglyára való réttel bérbe adta Szetsődy Mihálynak, évi 250 ft haszonbérért és 20 fatörzsből kitermelhető deszka fűrészeléséért.

13 Ekkor tehát már nem lebecsülendő készpénzjövedelme is volt a pusztáról. Ugyanebben az évben Zichy István és Miklós a megyétől kérte a Gaja hídjainak, töltéseinek, továbbá az Eszeny- és Mecsérpuszta közötti út rendbehozatalát. Az ehhez szükséges anyagokat a magukéból felajánlották, de közmunkaerő kirendelését kérték, mivel nekik itt jobbágyaik nem voltak, akiket erre robotba rendelhettek volna.

10 A malom és a deszkametsző fűrész üzemelése már néhány embert igényelt, ezért a II. Józsefkori népszámláláskor már 3 házban 4 család élt a pusztán, összesen 18 lélek, közülük 1 molnár és 4 zsellér.

17 A 3 ház rövid életűnek szánt gyenge épület lehetett, mert a pusztán II. József országleírása épp úgy, mint 1806-ban a szolgabíró, csak egy fűrészmalmot és egy erdészházat talált.

18 Még 1830-ban is a puszta fő értéke a fűrészmalom volt. Ekkor ugyanis Zichy István, Sikátor földesura megegyezett Zichy Miklóssal, Mecsér földesurával a Gaja szabályozása ügyében. Sikátor határában közös költségen ásatják a csatornát, de úgy, hogy a mecséri malom zúgó ja ne okozzon kárt Sikátor területén, viszont Sikátor földesura külön is kötelezte magát, hogy nem vezeti el saját területén a malomhoz szükséges vizek A szabályozás tervét egyébként Beszédes József, a híres vízszabályozó mérnök készítette.

10 A malmon kívül allodiális gazdálkodás nem lévén, a puszta lakossága alig gyarapodott, 1836-ban mindössze 21 lakosa volt,

20 tehát fél évszázad alatt 3 lélekkel szaporodott. 1838-ban azonban 11 zsellért, illetve lakót és kertészt, 1 tisztviselőt (nyilván az erdészt), 12 fiúgyermeket és 23 nőt, összesen 47 lelket írtak ott össze.

21 Ennek ugyan ellentmond az 1846— 1847. évi adóösszeírás, mely itt mindössze egy jobbágyfiút tüntet fel,

22 de ezt tévesnek kell tekintenünk, mert az 1850-es népszámlálás szerint lakossága 35 fő (ebből 7 német), Fényes pedig 1851-ben szintén 31 főnyi itteni lakosról szól.

23 1856-ban az ajig lakott pusztát közigazgatásilag Balinka községhez csatolták, 1858-tól pedig tulajdonosa már a Szent Ágostonról elnevezett kanonok rend klosterneuburgi (Alsó-Ausztria) kolostora volt.

24 A rend, melynek itt összesen 2308 kat. hold birtoka volt (egybeszámítva Gyónpuszta egy részével, Nagy gyónnál), kapitalista majorsági gazdálkodást vezetett be. A birtokból 1282 kat. hold volt erdő, 793 kat. hold szántó, 57 kat.