Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

347 fő volt, de ebből csak 286 fő dolgozott. Ezenkívül az élelmiszeripari üzemágakban 186 volt az alkalmazott.

275 Az új néven Bakonycsernye'— Tótréti Málnatermelő Tsz építőipari kiegészítő tevékenységre is kapott engedélyt. Saját szükségletein kívül más mezőgazdasági üzemek építkezéseit is elvállalta.

276 Ez a nagy, kiterjedt kiegészítő ipari tevékenységgel is foglalkozó tsz azonban már nem Balinka, hanem több szomszédos község közös ügye. Hogy az új, nagy tsz munkáiból, jövedelméből mennyi érinti Balinka lakosságát, már nehezen állapítható meg. Az 1950-es évek közellátására sok volt a panasz. A lakosság nagyobb része (egyik újságcikk szerint 82%) bányász és eltartottja volt, súlyos problémák voltak a kenyér-, hús- és zöldségellátással, Mecséren még a tej ellátással is, de az iparcikkellátás is hiányos volt. Akadozott a helység egyik népes telepére vezető bekötőút építése is. Csak későn kezdtek házhelyeket osztani az önerőből való lakásépítésre, és az építők nem jutottak megfelelő építőanyaghoz. Hibák voltak a TÜZÉP-telep anyagellátásában.

2

" Hiába volt 1957 végén a faluban 4 állami és szövetkezeti bolt és 3 vendégellátó,

2

'

8 ezeknek csak 1962-re javult meg az áruellátása annyira, hogy havi forgalmuk 700 ezer és 1 millió forint körül mozgott. Még később is panaszkodtak ugyan a kenyér- és tejellátásra, de 1975-ben a legfőbb probléma már az volt, hogy ezekben az üzletekben nincs hűtőpult.

279 Az ellátási nehézségek ellenére 1956 októberében a bánya fenntartása nem akadt meg, bár a munkások jelentékeny részét adó Bakonycsernyén zavargások voltak. A termelő munkát már 1956 novemberében megkezdték, noha megesett, hogy a munkásokat szállító vonatra kézigránátot dobtak. 1956 decemberében már átlag napi 506 tonna szenet termeltek. 1957 januárjában pedig majd minden nap napi 145 vagont. Persze létszámhiányok voltak, nemcsak a sztrájkolok miatt, de a bányászok egy része kiöregedett, már nem bírta a mélyszinti munkát, a fiatalok egy része állami beosztásba, vagy fegyveres testületekhez került, ezért más vállalatok segítségére és sok új munkaerő beállítására volt szükség. Az új munkaerő nemcsak a termelésben okozott nehézségeket, azoknak a munkahelyre való szállítása is gonddal és költséggel járt, hisz 28 községből jártak Balinkára a bányába. Hamarosan Balinka az érdeklődés homlokterébe került. A megyei lapnak szinte állandó rovata lett a ,,Balinkáról jelentik", ahol a bánya legfontosabb problémái: a bányavédelem, a vízlecsapolás, a technikai kérdések, a munkásellátás, a bányaönköltség is helyet kapott.

280 Megindult a lakásépítés. 1957 végére Balinkabánya lakótelepen 150 lakás épült. Ez évben az új Kajmáti részen házhelyeket is parcelláztak, bár ezek eladása csak 1959-ben indult meg, az OTP, illetőleg az Ingatlankezelő Vállalat útján. Vevők is lassabban jelentkeztek, villanyhálózata csak 1962-ben készült el.

281 Az önerőből való építkezés lassúságát okozta az is, hogy a bányászok átlagkeresete 1961-ben havi 2110 forint volt.

282 A balinkabányai tárnanyitások kapcsán az új aknák közelében bányászlakótelep keletkezett. Ez közel volt Mecsérhez és a kettőt 1959-ben Balinkabánya néven egyesítették,

283 de sokáig használták a Mecsér nevet is, 1957 októberében az erdőgazdaság fűrésztelepet is létesített, ahol az egyébként ipari célra nem alkalmas faanyagot bányadeszkává, ládákká, parkettává, olykor még hordódongává is feldolgozták.

284 A mecsérpusztai