Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)
erdészetet 1964-ben összevonták a királyszállásival. Az összevont nagy erdészet területe 6800 hektár (11 618 kat. hold). Központja ugyan Balinkabányán (Mecsérpusztán) maradt, de az új nagyüzemnek most már csak kisebb része van a balinkai határban. 2R> A termelés bővülése a helység lélekszámának gyarapodása, az új lakótelepek építése megkövetelte az infrastruktúra fejlesztését is. 1965-ben Mecsér-Balinkabányán 145 m új vízhálózat épült, így a csőhálózat hossza 3,7 km lett. Összesen 114 bekapcsolás történt, ami döntő fontosságú volt, mert a KÖJÁL által megvizsgált 6 ásott kútból csak egyetlennek a vizét találták ivóvíz minőségűnek. A vízvezeték állapotát még sokáig kifogásolták. Ugyancsak 1965-ben 440 m járda épült a helységben, ami szintén régi, sokat panaszolt hiányt pótolt, hisz az utcák kőburkolata is sokáig késett. 286 A községi tanácsnak, melynek elnöke 1959-ben Boza József, helyettese Schweighardt, titkára Kútár László (aki 1960-ban lemondott), már 1958-ban 5 állandó bizottsága volt (pénzügyi, szociális-kulturális, egészségügyi, községfejlesztési, mezőgazdasági); de ezek nem egyenletesen működtek. 1970-ben felmerült Bakonycsernyével való közös tanács létesítése. Ezt indokolta, hogy ugyanaz a bányavállalat és ugyanaz a tsz működött mindkét község területén, de a balinkaiak féltették önállóságukat. 287 A helységben 1957 után jelentékeny igazgatási és kulturális beruházások történtek. 1970-ben a megye 6 legurbánusabb jellegű faluja közé tartozott. A falu házainak 75° 0-a 1949 és 1960 között épült. A villamosítás 90%-os volt, és a megye 3 legjobban villamosított községe közé tartozott. 288 1958-tól 1959-ig modern kultúrházat építettek, összesen 390 643 forint költséggel, amiből 40 000 forint volt állami támogatás. Az orvosi rendelőt és fizikoterápiás kezelést Balinka-bányásztelepen létesítették, ahol naponta volt orvosi rendelés, de a faluban is hetenként kétszer. Lakásépítésre 1975-ben 400 ezer forintot fordítottak. 289 A lakásállomány 1965-ben 487 volt, 1975-ig csak évi 2—5 lakás épült. Az összes háztartási villanyfogyasztók száma 1972-ben 373; 1976-ban 384 volt. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma csak 127, de vezetékes- és palackosgáz-fogyasztó 1968-ban 57, 1974-ben 180; 1976-ban 384 volt. A kiskereskedelmi boltok száma 1965-ben 6, 1976-ban 8. A vendéglátóipari egységek száma azonban ugyanezen idő alatt 6-ról 3-ra csökkent. 290 1965-ben Balinkától Bakonycsernyéhez csatolták Nagygyónpusztát, Ubaldpusztát és még némi területet. Balinka ezzel 640 kat. hold területet és 283 lakost vesztett. 291 Ennek következtében a következő években, amikor a bakonycsernyei iskolát felfejlesztették, a balinkai tanulók száma is mintegy felére csökkent. 292 Ettől függetlenül a jelenlegi községi terület lakossága, amely a kisgyóni bányatelep kiépítése kapcsán, az erőteljes bevándorlás következtében 1949—60-ig 716 lélekkel (78%-kal) gyarapodott, 1960—1970-ig 136 lélekkel (8%) csökkent. A valóságos elvándorlás 295 fő volt, amelyet részben az egészséges természetes szaporodás pótolt. 29 ' 3 Ez következménye volt a kisgyóni széntelep kimerülésének, az ottani bányatelep lassankénti feladásának. Az új bal inkabányai szénbányák dolgozói jelentékeny részben Bodajkon vagy Bakonycsernyén laknak és naponta utaznak (ingáznak) Balinkára a bányába. 1960-ban már a balinkai bányába naponta 2137 fő ingázott, közülük 611-en 6—10 km távolságról (a csernyeiek), 1369-en 25 Fejér megyei történeti évkönyv 13. 385
