Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

akadtak. A tej gyűjtő ugyan működött, de a tej szállítást nehezen tudták megoldani, mert kevés volt a kanna. Nem tudtak elég szalmát szerezni a tsz állatai alá. De már ekkor megindult a szikvízüzem létesítése, amire 17 000 forint hitelt kértek és ez 1960 februárjára el is készült.

254 1960 februárjában a két tsz Lenin-Málnatermelő Tsz néven egyesült. A Málnatermelő Tsz által már korábban bevezetett kertészetet az egyesült tsz is tervébe iktatta. Az egyesült tsz összesen 1247 kat. holdon gazdálkodott, ebből 953 kat. hold volt a szántó, tagjai 117 családból 187-en voltak.

265 Az egyesült tsz 67 forintot tervezett egy munkaegységre, de ezt nem tudták elérni, mert terményeiket a tervezett áron alul tudták csak eladni. Hízómarhákat pedig — noha jelentékeny takarmány termelés is volt -— férőhely hiánya miatt nem tudtak beállítani.

466 Az 1962-es hivatalos statisztika szerint a tsz összes birtoka már 1316 kat. hold, ebből szántó 981 kat. hold. A családok száma 116, a tagoké 178. Szarvasmarha 204, ebből tehén 76, sertés 278, ebből anyakoca 24, ló 48 volt.

267 A tsz-nek 3 ifjúsági munkacsoportja volt.

268 Az állatállományt ekkor számszerűleg elégnek találták, de minősége javításra szorult. Az aratásra a 27 kézi aratópár kevésnek látszott, aratógépet igyekeztek szerezni. A tsz ekkori viszonyaira jellemző, hogy a cséplés megoldására a balinkai bányászokból is szerveztek cséplőbrigádot. A három cséplőgép viszont elegendő volt

269 A tsz ekkor már sertéshizlalási szerződéseket is kötött, az 1962. év második felében összesen 180 sertésre, nagyjából egyenlő, némileg növekvő havi részletekben. Kétséges volt azonban, hogy ezt teljesíteni tudja-e, mert a tsz-tagoknak pénzben, nem pedig takarmányban járt a részesedés.

270 1961 májusában ugyanis a tsz a munkaegység helyett áttért a munkák közvetlen pénzbeni díjazására. Hogy nevének is megfeleljen, a meglevő 75 kat. hold málnához, melyből 60 kat. hold volt harmadéves termő gyümölcsös, 1961 őszén a tsz 34 kat. hold, 1962 tavaszán további 50 kat. hold málnást telepített. Holdanként 14— 18 q termésre számítottak, de a holdanként leszedett átlag 13 q-ás termés is sikernek számított, mert különleges, részben új fajtákat termeltek. A telepítés ösztönzésére a gyümölcsöt készpénzben vették meg a tagoktól. A málnatermelés a tsz-nek jól jövedelmezett, 400 ezer forinttal többet a tervezettnél. A málna feldolgozására Gyónón külön üzemet létesítettek.

271 Kevésbé volt sikeres a napraforgó-termelés, mert 18 kat. holdon összesen 28 q napraforgómag termett. Ezt ugyanis nem lehetett géppel megmunkálni. A rossz idő miatt a kukorica átlaga kat. holdanként 10, a burgonyáé 15 q volt. A tsz azonban megindult a fejlődés útján. 1961 decemberében tehénistállót építettek.

272 1 9 6 2-ben a tsz zárszámadása 1 800 000 forint tényleges bevételt mutatott ki, a tervezettnél 62 000-rel többet. Főleg a málnatermelés volt sikeres. A tervezett 805 q helyett 895 q-át szedtek. Fejlődött az állatállomány is. 53 igásmarhát és tehenet, 114 növendékmarhát, 43 hízómarhát, 304 sertést tartottak.

273 Az 1963. év tsz-gazdálkodása kevésbé volt szerencsés. A Gaja szabályozása során a gátépítés idejében a régi mederben elengedett víz árvizet okozott, így a málnás egy része is a víz alá került.

274 1969-ben a balinkai Málnatermelő Tsz és a bakonycsernyei Bakonyaljái Tsz egyesült. Az egyesült nagy tsz már 4373 kat. holdon gazdálkodott, amiből 2653 kat. hold volt a szántó. A taglétszám 1970. január 1-én