Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

a mezőgazdaság fokozott gépesítése következtében az 1966. évi lóállomány ismét csökkent. A sertésállomány az 1895. évi kiugróan magas számot és a 83%-os háborús pusztulást nem tekintve, egyenletesen fejlődik. A statisztikák a házi gazdaságban leölésre szánt egy év körüli állatokat nem a hízó, hanem a növendéksertések sorába vették. Legújabban a tsz gazdálkodása különös gondot fordít a sertéstenyésztésre, ez úgy látszik, egyik legfontosabb profilja. Soha nem látott arányban fejlődik újabban a baromfitartás és a méhészet is. A községben minimális volt az ipar. Már a feudális kor végén nyitottak itt egy kőbányát,

175 1869-ben 3 vízimalma is volt a Gaján, melyek 5000 mázsa lisztet tudtak őrölni. Téglagyára pedig évi 216 000 tégla termelésére volt alkalmas, fűrésztelepe is volt.

176 A malmok azonban nem bírták a konkurrenciát a modern ipari üzemekkel, 1895-ben már mezőgazdasági iparvállalat nem működött. 1937ben egyetlen vízikerék volt Burder János tulajdonában.

177 1863-ban 6 kisiparos volt a faluban (2-2 takács és kovács, l-l bognár és csizmadia).

1

'

8 1928-ban egyetlen kisiparost sem tartottak számon, csak 2 szatócsüzletet. Ez azonban átmeneti lehetett. 1941-ben ismét 5 kisiparos és 5 kiskereskedő dolgozott.

179 Mégis 1938-ban, amikor erre az alispán felhívása lehetőséget adott, a községi képviselő-testület vállalta a községi pótadó 6%-át kitevő 410 pengőt a község villamosítására, aminek fejében 1350 méter hosszúságban 5 egész éj jeles és 2 féléj jeles közúti lámpa felállítását helyezték kilátásba.

180 A szénbánya 1922-ben történt megnyitása új perspektívát nyitott, amint azt alább látni fogjuk, de ez a község iparosodására követlenül alig volt hatással. VIII. 1872-ben a községet az isztiméri körjegyzőséghez (móri járás) tartozó kisközségként szervezték. A körjegyzőséghez tartozott Guttamási és Bakonykuti is.

181 Ez az állapot fennmaradt a polgári kor végéig. A falu vasútállomásként már 1869-ben is a bodajki vasútállomást használta, később ott volt postája és távirdája is, tehát a forgalmat általában Bodajkon keresztül bonyolította le.

182 Ez a forgalom különösen a kisgyóni szénbánya megnyitása után vált jelentőssé. A körorvos is Bodajkon székelt és ellátási körzetébe 7 község tartozott. Körállatorvos csak Fehérvárcsurgón volt.

183 A község képviselő-testülete 5 virilista és 5 választott tagból állott, akikhez még 2 póttag járult. Elöljárósága községi bíróból, törvénybíróból (helyettes bíró), közgyámból, pénztárosból (e két utóbbi tisztséget néha egyesítették) és 4 elöljáróból (esküdt) állott.

184 1903 óta volt a községnek saját tanácsterme, bár a jegyzői iroda Isztiméren maradt.

1,85 A jegyző fizetéséhez a község már 1888-ban évi 200 forinttal járult hozzá,

186 ez később természetesen emelkedett. A község bábát is kellett volna alkalmazzon, de 1928-ban a község 630 lakosa után évi 300 pengő lett volna a bába fizetésének minimuma, ennyiért pedig senki sem vállalta el. Viszont a község, melynek amúgy is nagyon magasak voltak a közterhei, nem volt 24 Fejér megyei történeti évkönyv 13. 369