Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

Év Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Burgonya 1863 108 72 48 20 58 19 1936 190 93 105 17 83 63 1938 132 98 90 26 130 71 1948 97 87 48 17 197 40 1962 335 9 54 6 100 22 Ami az egyéb szántóföldi, terményeket illeti, 1863-ból csak azt tudjuk, hogy 138 pozsonyi mérő bab, 1800 pozsonyi mérő takarmányrépa és 6400 pozsonyi mérő egyéb takarmány termett. Ezeknek későbbi vetésterülete (hektárban) így alakult: Év Borsó Bab Cukorrépa Napraforgó Lucerna Vöröshere Baltacím Csalamádé Zabosbükköny Takarmányrépa 1936 19 45 48 17 47 23 1938 — ' — — — 24 37 36 15 41 14 1948 — 1 5 17 26 10 •—• 14 14 2 1962 1 — 10 27 32 — — — 1 — Érdemes megjegyezni, hogy 1936-ban a búzavetés 27%-át a 6 hektárnál kisebb, 20%-át a 6-—12 hektáros gazdaságok, az árpavetés 36%-át a 6 hektáron aluli, 25%-át a 6 és 12 hektár közötti, a kukoricának 34%-át a 6 hektáron aluli, 25%-át a 6—12 hektáros gazdaságok, a burgonyának 38%-át a 6 hektáron aluli, 27%-át a 6—12 hektáros gazdaságok vetették, illetve ültették.

159 Ez viszont annak a természetes következménye, hogy egyrészt a legkisebb gazdaságok a saját családjuk ellátására és az egyetlen nélkülözhetetlen állatuknak, a sertésnek felhizlalására szükségeseket termelték elsősorban. Másrészt a kisgazdaságok szívesen ültettek nagyon munkaigényes növényeket (kukorica, burgonya), mert a munkát a családtagok el tudták látni. A terméseredmények nagyon alacsonyak voltak. 1931-ben a kisgazdaságok kat. holdanként 2,5 mázsa búzát, 2,5 q rozst, 5 q tengerit, 30 q burgonyát termeltek.

160 Ezek a számok valószínűleg túlzottak, de fejlődést nem jelentenek az 1863. évi magyar holdanként 10 pozsonyi mérő búza- és 15 pozsonyi mérő tengeriterméshez képest.

161 Az alacsony terméseredmények természetes következményei annak, hogy még 1935-ben is a szántó és kert területéből 321 kat. holdon — nyilván a kisgazdaságokban — csak istállótrágyát használtak.

162