Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

uradalomból vásárolt 100 holdat. Legeltetési társulat későn alakult, de 1928-ban már működött.

153 A rétből 1935-ben csak 94 hold volt száraz, mely jó minőségű szénát termett, 169 kat. hold nedves, savanyú, de nem szikes földön volt.

154 A terület alkalmas volt gyümölcstermelésre, a gyümölcsfák száma mégis visszaesett. Erről a következő adataink vannak: Év Alma Körte Cseresznye Meggy őszibarack Kajszibarack Szilva Dió Szeder Birs 1897 1935 185 38 332 17 59 5 334 6 300 9 26 390 6 140 7 160 ? 5 Ebből nem kell ilyen arányú csökkenésre következtetni, mert az 1935-ös összeírás csak a külön kezelt 3 kat. holdnyi gyümölcsösök fáit veszi számításba, abból is csak a termő fákat, míg 1897-ben valamennyit.

155 Mégis a számok azt is mutatják, hogy a gyümölcstermelés csökkent, mert a gyümölcsöt csak távoli piacon tudták volna értékesíteni. A kertgazdálkodás a XIX. század végén nagyon megerősödött, azután fokozatosan csökkent, csak a szocialista gazdálkodás idején indult újra fejlődésnek. Híres káposztatermelő volt a falu. Már 1869-ben 200 000 fej káposztát termelt, de 100 fej káposztáért csak 80—90 krajcárt kaptak.

15

" Kiváló káposztájukat később is kiemelték, „dán tartós" káposztát termeltek. A káposztáskert 1948-ban 48 hektárra is felment. Ugyanekkor tököt 59 hektáron, vöröshagymát 1 hektáron termeltek.

157 A polgári gazdálkodás idején a gazdasági felszerelés nem sokat fejlődött. É v Vaseke Faeke Vetőgép Fogas Henger Gőzcséplő Lóerejű cséplő Járgány Rosta 1869 76 18 40 2 1895 Marszovszky 4 — — 2 2 1 — 1 — Ágoston-rend 27 — 2 10 — 1 — 2 2 A paraszti gazdálkodásban használt holt felszerelési anyagot 1895-ből nem ismerjük. A szántóföldön a termények vetésterülete hektárban számítva így alakult:

158