Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

Az Amadé Péternek jutott részt azonban özvegye, Somogyi Erzsébet mint gyermekeinek gyámja 8000 forintért zálogba adta sógorának, Amadé Antalnak.

43 Az Amadé-uradalmat tehát, amelyhez Balinka is tartozott, a XVIII. század közepére sikerült kialakítani.

44 Most már, ha nem is vita nélkül, az Amadé családot illető pusztán azonban 1755-ben még mindig nem volt lakosság. Az uradalmi összeírás kiemelte az itteni uradalmi kaszálót, melyet robotban művelnek — az alkalmasint iszkaszentgyörgyi — jobbágyok, és egy uradalmi majorsági épületet, melyen 100 fejőstehénből álló svajcer tehenészetet lehetne létesíteni, valamint egy kocsmát a Bakony felé vezető úton,

43 de a lakosságról nem tesz említést. III. Bár az uradalom ezek szerint az Amadéké volt, 1757. június 24-én gróf Eszterházy Gábor, a tatai uradalom birtokosa szerződött 24 gazdasági eszközökkel felszerelt német telepessel, hogy azok Balinkán 1758. Szent György napjára (április 24.) az uraság által kijelölt helyeken téglaházakat, kocsmát, mészárszéket és malmot építenek. Ennek fejében a kocsma, mészárszék és malom jövedelme is őket illeti. 3 évig minden úrbéri szolgálattól mentesek, ezután a helység együttesen fizet évi 300 forint árendát, és minden terményükből, a borból is tizedet ad. Robotként családonként 5 napi házimunkát végeznek évente. Alighogy végbement a betelepülés, 1763-ban gróf Eszterházy Gábor máris felemelte az úrbéri járandóságokat. Eszerint a bormérés csak a szokásos időben, Szt. Mihály naptól Szt. György napig illeti a jobbágyközséget, sört és pálinkát pedig egyáltalán nem árulhatnak. Telkes jobbágy 6, házas zsellér 4, hazátlan zsellér 2 napi robottal tartozik évenként. Bírót, esküdteket és jegyzőt választhatnak (ezzel a községgé alakulást elismerte), de csak a földesúr előzetes hozzájárulásával.

40 Ugyancsak 1763-ban amiatt is panaszt tettek, hogy földesuruk megtiltotta nekik a faizást (erdei fahasználat). A megye elrendelte ugyan e panasz ügyében a vizsgálatot, de annak eredményét nem ismerjük.

47 A megye pártfogásába vette a telepeseket, Már 1759-ben közvetlenül a betelepülés után, 6 évi teljes adómentességet adott nekik úgy, hogy az adófizetést csak az 1766—67. katonai évben kellett elkezdeniük.

48 Azt, hogy honnan jöttek a telepesek, nem tudjuk. A helység gyorsan gyarapodott. Bár a telepítési szerződés kifejezetten nem mondta ki, a lakosok szabad költözési jogát elismerték. Tíz évvel a beköltözés után, 1768-ban a beköltözéskori 24 családból már 21 telkes jobbágy, 12 házas és 10 hazátlan zsellér, azaz 43 család lett. Igaz, a telkes jobbágyok is negyedtelkesek.

49 1774-ben a telkes jobbágyok száma 26, a zselléreké 12, a házatlanoké 7. Tehát a telkes jobbágyok száma nőtt, a zselléreké változatlan maradt, a házatlanoké csökkent, de külön összeírtak 7 szolgát is.

50 Egy további évtized múlva, II. József népszámlálásának precíz adatai szerint a házak száma 39 (1768-ban még csak 31), a családok száma 65, az összesen 329 lélekből 160 a nő, 49 az 1—12 éves fiúgyer-