Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

hold legelőt juttatott községi legelő számára. A terület azonban teljesen elvadult állapotban volt, ezért a Nemzeti Bizottság határozatot hozott felszántásáról, trágyázásáról és fűmaggal való bevetéséről. A haztérő Volksbund-tagokat 6 hónaptól 1 évig terjedő börtönre ítélték. A Székesfehérvári Népbíróság vagyonelkobzásra és kétévi börtönre a szervezetben tisztséget vállalókat ítélte. Vagyonelkobzást a Népbíróságok Országos Tanácsa így indokolja: „A Volksbundba való önkéntes belépés hűtlenséget jelent a magyar hazával szemben és ezzel vádlott és társai önmagukat zárták ki a magyar sorsközösségből, amelynek pedig egyik legfontosabb alkotó eleme a magyar föld lévén, ennek birtoklására a Volksbund-tag érdemtelenné vált." A felelősségre vonás elől 15 „bundos" család ismét külföldre szökött. A vagyonelkobzással sújtott Volksbund-tagok többsége jómódú gazda volt, akik közül nem egy Mór határában is rendelkezett ingatlannal. Többen kérelmezték mentesítésüket a vagyonelkobzás alól. Azokat a lakosokat, akik önként költöztek ki Németországba, megérkezésük után az arra kijelölt házakba költöztették össze, állatállományukat pedig elkobozták. A távozásuk folytán megürült 51 ház nem maradt lakatlan. Többségükbe engedély nélkül beleköltözött 49 család: Mórról 15, Csákberényből 4, Akarói 1, Vérteskethelyről 1, helybeli lakos 19, ezenkívül 6 MÁV-alkalmazott, valamint dobosi menekültek. Ezek a családok legnagyobbrészt a háborús körülmények miatt mint kitelepítettek kerültek a községbe. Jó részüknek eredeti lakóhelyén földje és megrongált háza van. 1946 júniusában felszólították őket a házak átadására, mert települési engedéllyel nem rendelkeznek és a házakra azoknak van szükségük, akiket az Országos Földhivatal a községbe készül helyezni a mintegy 300 kat. hold kiosztatlan, műveletlen föld hasznosítására. Az 1945-től 1948-ig terjedő években a község teljes átalakulásának tanúi lehetünk.

187 A kitelepítésre váró német lakosság házaiba 1945 nyarán és őszén megkezdődik a betelepített családok elhelyezése. Az Országos Földbirtokrendező Tanács 1946. július 9-i határozata folytán 16 mezőtúri és 5 tiszaföldvári család költözik a községbe A Szolnok megyei Mezőtúrról a következők érkeztek augusztus folyamán: Csikós Lajos, Bán Antal, Cimbalmos József, Takács Lajos, Kozák Lajos, V. Tóth Sándor, Ugrai Lajos, Páldi Ferenc, Szilágyi Sándor és Juhász Lajos. A tiszaföldvári telepesek pedig a következők: Nagy István, Varga János, Zlinszky Pál, Rácz Lajos, Csatos István és Kádi István.

188 A telepesek többsége keményen dolgozik, csak a felszerelés hiányossága gátolja őket munkájukban. A kitelepítés előtt álló sváb lakosság ugyanis szüntelenül zaklatja a telepeseket, akiknek valóságosan életveszély az életük. A Betelepítési Bizottság és a Földigénylő Bizottság csak harc és küzdelem árán tudta keresztülvinni a telepesek érdekeit. 1946 augusztusában újabb két községből érkeztek telepesek Bakonysárkányba: Nyirán László nagyhódosi és Zoltán Ernő gyöngyösi lakos részesült ház-, föld- és szőlőingatlan-juttatásban. A földosztás újabb fázisát jelenti az a tény, hogy a Községi Földigénylő Bizottság 30 pótigénylőt javasol volksbundista ház- és földingatlanra mint nincsteleneket és ház nélkülieket 1946 szeptemberében. A község háborús viszonyok következtében kimerült és tönkretett állapotának újabb jellemzője, hogy a 248 gyermek közül 8 teljesen elesett helyzetben van, 205 pedig segélyre szorul. A magas számot érthetővé teszi, hogy a népbíróság által elítélt és kiszabott büntetésüket letölteni behívott volksbundos anyák és az internáló táborban tartózkodó apák itthon maradt gyermekeinek ellátásáról és gondozásáról is intézkedni kellett.

189 A tulajdonviszonyokat megváltoztató forradalmi intézkedések, valamint a népellenes bűntettek miatt kiszabott ítéletek a politikai feszültség fokozódásához vezettek a községben. Nagy szükség volt tehát a demokratikus rendőrség megszervezésére, a helyi reakció fékentartására. A rendőrök többsége előzőleg bányász volt. Parancsnokuk júliustól Oláh László lett.

190 A pártok erőviszonyai 1946 májusában a következőképpen alakultak. A Magyar Kommunista Párt tagjainak létszáma 38. A Szociáldemokrata Párt előretört és 110 taggal rendelkezett. Még mindig vezet a Független Kisgazda Párt 131 taggal. A pártok havonta l-l gyűlést tartanak, különösen a Szociáldemokrata Párt aktív. 1946 május elsején színielőadást tart, majd pártzenekart alakít, amely hetenként egyszer gyakorol. Megalapítója és vezetője: Gack József kereskedő, titkára Kertész Ferenc. A Magyar Kommunista Párt titkára Szikora István gánti bányász. 22 Fejér megyei történeti évkönyv 13. 337