Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

1946 nyarán Stoffer László jegyzőt állásából elbocsátották. Helyette ideiglenesen Pongrácz Ferenc nyugdíjas jegyzőt nevezik ki, majd 1947 márciusától Simig Imre végzi a jegyzői teendőket. A kitelepítést végző bizottság befejezte előkészületeit és a kitelepítésre kerülő lakosok névjegyzékét kifüggesztették. Az érintettek egészen 1948ig elhúzódó kitelepítésükig bizonytalan állapotuknak megfelelően minden ambíció nélkül tengődtek. Szüntelenül rémhírek terjengenék a faluban: „Most viszik a svábokat!" A szárazság következtében katasztrofálisan rossz az 1946. évi termés: búzából 3,5 q, rozsból pedig 4 q. A gyenge termés következtében 300 főre növekedett az ellátatlanok száma, akik közellátási szempontból hatósági segítségre szorultak. Az állatállomány ugyan gyarapodott, azonban még mindig csak a földek felének megmunkálásához elegendő, és csak részben biztosítja a tejszükségletet, A községben tejcsarnok nincs, a 45 fejőstehéntől beszolgáltatott tej csupán a terhes, szoptatós anyák és aggok ellátására elegendő. A szeptemberben dühöngő sertésorbánc és baromfivész következtében sok állat elhullott. A kereskedelem még 1946 szeptemberében is pang. Az iparosok csak fele részben tudják ellátni a lakosságot, amelynek száma 1946 szeptemberében 1204. Nem a természetes szaporodás következtében emelkedett ennyire, hanem a 175 telepes és menekült növelte meg a számát.

101 Az 1946—1947-es tanév zavartalanul megnyílik három tanerővel és 210 tanulóval Az iskola három tanterme közül azonban csak egy olyan van, amelynek ablakai épek. A hideg beálltáig azonban gondoskodtak az ablaküvegek pótlásáról. Télen a tanulók hoztak l-l darab fát és havi 30 fillért, így megoldódott a fűtés és a takarítás gondja az iskolában. Doboson egytanerős népiskola működik. A Nemzeti Bizottság 1948. június 9-i ülésén mind a 14 tag egyhangúlag a sárkányi iskola államosítása mellett foglalt állást. 1947 januárjára az egész megye területén emelkedett az ellátatlanok száma az aszálykár és a csekély gabona- és kukoricatermés miatt. A gazdák nagy része sincs a jövő termésig elegendő gabonával ellátva, az új földhöz juttatottak helyzete pedig még rosszabb: igaerő- és trágyahiány miatt a földnek megmunkálása gyenge volt, későn vetettek, vetőmagjuk sem volt mindig kifogástalan, a nagy szárazság következtében pedig helyenként alig lett termésük. A gyenge termésből kellett esetleg megtéríteniük a szántás-vetés díját is, gazdasági eszközöket szintén csak terményekért, csere útján szerezhettek. Mindennek következtében termésük megmaradt része nem lehet elegendő egész évi kenyerükre.

102 Bakonysárkány telepesközség helyzete pedig még rosszabb, mint a megye többi községéé. A jövevények igája, gazdasági felszerelése igen hiányos, nem értenek a gazdálkodáshoz, egy részük csak nyáron került ide, tehát őszi vetésük nincs. Ennek következtében most kenyér nélkül vannak, a hatósági ellátásban való részesítést azonban nem kérik, hanem követelik. A kitelepítés még nem történt meg, a jövevényeket azonban rátelepítéssel a községbe vitték. A volksbundistáktól elkobozták gazdasági értékeiket abban a reményben, hogy kitelepítésük hamarosan megtörténik, ami azonban egyre késik, így a német lakosság is ellátatlanná vált. A nyugalom hiánya miatt a termelőmunka nehezen indult meg, a községi elöljáróság nehéz helyzetben van, mivel a régi és új lakosság között, valamint a több helyről összekerült telepesek között is állandó a vita és nézeteltérés. Mindezek következtében Bakonysárkány 1947 folyamán havonta 33—47 q kenyérgabonát kap az ellátatlanok részére. A kiosztás jegyekre történik, amelyek térítési díjait az előírásnak megfelelően befizetik. A telepesek közül nem mindenki tudott gyökeret verni a faluban, özvegy Boda Józsefné, Rácz Lajos és Szabó Lajos visszatelepültek 1947 elején Tiszaföldvárra, illetőleg Mezőtúrra. Másik öt telepest pedig a Nemzeti Bizottság határozatával távolítottak el a községből, mivel: „A község nyugalmát, a pártok egységét és a demokratikus összmunkát veszélyeztetik".

103 A pártok száma négyre emelkedett, amikor 1947 februárjában megalakult a Nemzeti Parasztpárt és képviselőiket meghívták a községi képviselő-testületbe, valamint a többi bizottságba. A Nemzei Bizottságba Lochinger Józsefet, Csörget Pált és Nyirán Lászlót küldte képviselőként az új párt. A rendkívüli nehézségek közepette azonban új község van születőben és fejlődésének jelei is mutatkoznak már. Amikor a Nemzeti Bizottság