Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Vadász Géza: Bakonysárkány
A családonként kiosztott pár hold azonban nem oldotta meg annak az 55 gazdaságnak a problémáját, amely mindössze 5 kat. holdig terjedő földbirtokkal rendelkezett. A helyi klimatikus és talajviszonyok mellett ugyanis a termésátlag még ekkor sem emelkedett a kat. holdankénti 5 q fölé. Ezért kérte már 1946 júniusában a Nemzeti Bizottság a juttatási kulcs felemelését a következő indokolással: ,,A talajvíz aránylag magasan van, a termőföld hideg, a talaj a homoktól a legnehezebb agyagig képviselve van, így a régi juttatási kulcs nem biztosítja egy 5—8 kat. holddal rendelkező család megélhetését." 182 A 71 család számára kiosztott 538 kat. hold később megváltozott, emelkedett, mivel a Megyei Földbirtokrendező Tanács a családonkénti juttatást 1946. július 14-i határozatával 5 kat. holdról 8 kat. holdra emelte fel. m Két középbirtokos, Vértesy László és testvére, Vértesy Lujza Anna, Vértesy Ferenc és Ébner Lujza leszármazottai. 1924-ben Vértesy Lujzát báró Thán Dezső Ervin vette el feleségül, akinek szülei Thán Károly és Kleinschmidt Ersina voltak. A két birtokos 486 kat. hold földjét 1946 első felében földbirtokpolitikai célokra igénybe vette a Megyei Földhivatal 70 kat. hold szántó és 6 kat. hold móri szőlő kivételével. Az igénylőknek ezekért a földekért megváltási árat kellett részletekben fizetniük. A 23 juttatott összesen 225 kat. holdat kapott és az inflációs ár- és pénzviszonyok között könnyen meg tudtak szabadulni tartozásuktól. Szintén a vagyonváltságos földből emelték meg a tanítói javadalomföldet 6 kat. holddal és a harangozóét 3 kat. holddal. Így a továbbiakban érkező telepesek számára még 182 kat. holdat tartalékolni tudtak a Vértesy-birtokból. Ugyancsak visszamaradt számukra az elkobzott „bundista" földekből 267 kat. hold, összesen tehát 449 kat. hold föld állt rendelkezésre 1946 júliusában az érkező telepesek földigényének fedezésére. Az uradalomhoz tartozó György-major gazdasági épületeit a 16 volt gazdasági cseléd, a földművesszövetkezet, valamint a földalap kapta meg túlnyomó többségben. Vértesyék kezén mindössze az urasági lakóépület, 1 istálló és 1 kocsislakás maradt. Az épületek rossz állapotban vészelték át a háborús időket: az ajtókat, ablakokat, padlókat elvitték. György-majort a következő épületek alkották: 4 istálló, 7 cselédház, 1 gazdalakás, 1 mérlegház, 1 gépszín és pajta, 1 silóberendezés silóvágó géppel, 1 téglából épült cseréptetős magtár, 1 sertéshizlaló, 2 sertésistálló, 1 benzinraktár, 1 lójárgány. Az épületek többsége tégla és vályogból álló kevert falból készült, többségük cseréptetős, pár pala- és bádogtetővel, illetve fazsindellyel. Hasonlóképpen kisajátították a mezőgazdasági gépeket és felszereléseket is, amelyek felsorolásából elénk tárul a Vértesy-féle középbirtok termelési szintje: 1 aratógép, 1 traktor, 1 cséplőgép, 1 gőzlokomobil, 3 vetőgép, 1—1 szecskavágó, répavágó, kukoricamorzsoló, szalmahordó, kalapácsos daráló, gépfűrész, tejszeparátor, tejhűtőgép, vaj készítőgép, gyümölcs-permetezőgép, fűkaszálógép, gyűjtőgép, fogasok és ekék. A major tartozéka volt még 5 szivattyús kút, egy kovácsműhely és egy burgonyafőző kazán. 18 ' 1 Teljes egészében a földalap kapta meg a cselédházból és istállóból álló Istvánmajort. 1945. május 14-én Aka község Földigénylő Bizottsága leírt Bakonysárkánynak, hogy a határában fekvő kilenc — 1—2 hold kiterjedésű — sárkányi volksbundos birtokban levő ingatlant elkobozta. Kérik, hogy a Községi Földigénylő Bizottság juttassa azokat arra érdemes sárkányi lakosoknak. 185 A bizottság, amelynek elnöke Tóth János volt gazdasági cseléd lett, összesen 30 sárkányi lakost juttatott Aka község határában vagyonváltságföldhöz. A vételár, amelyet ki kellett fizetniük, 108—1179 pengőig terjedt. Évi törlesztési részlete 5—29 pengő volt, az infláció körülményei között azonban könnyen kiegyenlítették tartozásukat. 180 Mivel Bakonysárkány község legelővel nem rendelkezett és községi legelő céljára alkalmas területe sem volt, 1945 májusában Akától igényelt határával szomszédos területet. A Megyei Földhivatal 1947. november 15-i határozatával 110 kat.