Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

államnak haszonbért tartoztak fizetni mindaddig, amíg a föld ellenértékét ki nem egyenlítették. A sárkányi szegényparasztság illúziói tehát hamar szertefoszlottak a jelentéktelen akció lebonyolítása után. A korábbi iskola telkén, annak lebontásával, emeleti megoldással építették meg Siegel Albin és Szőts Imre budapesti építészek tervei alapján kőből és téglából az új iskolát. 1929. május 9-én kezdték meg az 1874-ben újjáépített régi épület lebontását és október l-re el is készítették az új iskolaépületet. A vasútépítés után újabb jelentős dátuma a község fejlődésének, hogy 1939 decemberében bevezették a villanyvilágítást. Ugyancsak a harmincas évek végén épült fel a jelenlegi állomásépület a régi vasúti bódék helyén. A Bakonysárkányban használatos mértékeket ismerhetjük meg abból az 1928-as jelentésből, amely a községbeli hívek természetbeni szolgáltatásairól szól, amellyel plébánosuknak tartoztak:

108 1. Féltelkenként: 8 marok kender: „8 Bund Hanf". 2. Házanként, illetőleg páronként: 1/2 pozsonyi mérő rozs (31,25 liter = 22 kg rozs). 3. Féltelkenként: 1 kosár csöves tengeri: „1 Korb Kukuruz in Kőiben". Ezen mértéket úgy értelmezik, hogy 1. kosár = 1/2 pozsonyi mérő tengeri = 15 kg friss csöves tengeri. 4. „Einen vier und einen zwei spánigen Wagen Heu mit 30 Petrenzen bemessen', azaz: egy négyökrös és egy kétökrös szekér széna 30 petrencével számítva kb. 20 métermázsa szénajárandóság. 1938 októberében Bakóczy József jegyző és Bisztricz Elemér szociális titkár a községben 16 családnál környezettanulmányt végeztek. Ezekben a családokban összesen 57-en éltek. A leírásuk alapján kialakult kép eléggé felületes, ennek ellenére megtudhatjuk belőle a következőket: a község határának kiterjedése, művelési ágak szerinti megoszlása lényegében változatlan a század elejétől fogva; az állatállomány szintén az általunk már kimutatott 1935-ös szinten áll. Említésre méltó viszont a helybeli társadalom legszegényebb rétegének további gyarapodása: a törpebirtokosok (1—10 kat. holddal rendelkezők száma 98 fő, a nincstelenek száma 32 fő. A lakosság számára gazdasági terhet jelentő pótadó ekkorra már 97%-kal nőtt. A sárkányiak anyanyelvi megoszlása a következő: 32% magyarnak, 68% pedig németnek vallotta magát. Az élve születettek 25%-a egy éven belül meghalt. A 153 iskolaköteles gyermek étkezési módjára a következő jellemző: leves, tészta, hús, főzelék ritka. Általában a babot, tököt, burgonyát ismerik. Testi tisztaságuk nem kielégítő. Az ifjúság előkészítése hivatására igen alacsony fokon áll. A téli gazdasági tanfolyamot mindössze négy fiú, a háztartási tanfolyamot pedig négy leány végezte el. Nevelésükkel foglalkozik még a 82 főt számláló levente intézmény. A község területén 30 tagú Önkéntes Tűzoltó Egylet működik, élén tanfolyamot végzett parancsnokkal. Felszerelésük egy kocsi, egy billenőfecskendő és az ehhez szükséges egyéb felszerelések. Oktatásuk a téli hónapokban és tavasszal történik. A Gömbös-csoport által szervezett Nemzeti Egység Pártnak 54 tagja van. A Függetlenség c. félhivatalos lapját is több család járatta a községben. A párt célja a fasizmus megteremtése és a Németországgal való szövetség előmozdítása. A legtöbb előfizetője (70) az Űj Nemzedék című klerikális, soviniszta, antiszemita szellemű lapnak volt. Huszonöt család rendelte meg a Neues Sontagsblatt című, pángermán