Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Vadász Géza: Bakonysárkány
eszméket propagáló újságot. Nyolcan járatták a Friss Üjságot, amely szenzációhajhász cikkeivel, felszínes, irodalmilag értéktelen szórakoztató írásaival az égető szociális problémákról igyekezett elterelni olvasói figyelmét. Hat család olvasta rendszeresen a Nemzeti Újságot, amely a „keresztény kurzus" egyik vezető lapjaként klerikális-nacionalista álláspontról támadott minden baloldali megnyilatkozást. Járatták még az Űj Magyarságot, amely németbarát, revíziós, antiszemita propagandát folytatott és a Pester Lloydot, a kormány német nyelvű, félhivatalos lapját. Mindössze négy család fizetett elő a Szabadság című hetilapra, Bajcsy-Zsilinszky Endre, illetőleg a Nemzeti Radikális Párt politikai hetilapjára, amely a népi írók irányzatának is helyt adott. A sort a 15 családnak járó Igazság című lap fejezte be. Működik a község által rendelkezésre bocsátott teremben magyar és német olvasókör, amelynek tagjai 400 darab részben gazdasági vonatkozású, részben korabeli íróktól származó könyvekben válogathatnak. Mindez azt mutatja, hogy fokozódik a nép érzéke a kulturális és gazdasági fejlődés kérdései iránt és egyre nagyobb intenzitással foglalkozik politikával. Bakonysárkányban egy magántej gyűjtő volt, azonban 1938 tavaszán ennek üzemét átvette az Országos Magyar Tejipari Központ kötelékében működő tej fölöző állomás. A lakosság téli időben a gróf Eszterházy-féle, valamint a nagybéri állami erdőben fakitermeléssel és faszállítással foglalkozik. A községben található házakból egyszobás 53, kettő vagy ennél több 165; földes 89, padlós 129 szoba. Hatvan család házzal nem rendelkezik. A házhely kiosztás során 19-en kaptak házhelyet, ebből jelenleg beépítés alatt áll 11 parcella. A mezőgazdasági cselédek évi bére: 18 q gabona, naponta 1,5 liter tej, 1200 négyszögöl föld és kerthasználat, szabadtüzelés vagy évente 6 méter fa, szabad állattartás (sertés, baromfi) és évente kb. 50 P készpénz. Évi érték összesen (az állattartáson kívül) kb. 630 P. Egyszoba-konyhás lakásban laknak, amely mellékhelyiséggel rendelkezik. A község elöljárósága a téli hónapokban népművelő előadásokat tart, amelyeket kb. 13 fő látogat, illetőleg hallgat. Tervbe vették a szövetkezet kiépítését, de ez egyelőre a lakosság magatartása miatt meg nem valósítható. A téli népművelés során, valamint az olvasókörökben igyekeznek a népet a szövetkezeti eszmének megnyerni. 169 Amikor 1944. március 19-én a német csapatok megszállták az országot, a helybeli Volksbund-szervezet nagy bált adott a tiszteletükre. Tekintettel az egyre erősödő légitámadásokra, a tanévet március 31-én országosan bezárták. Március 28-án a templom 247 kg-os nagyharangját igénybe vették katonai célokra. A magyar és a német kormány megegyezése folytán a német nemzetiségű férfiakat 17 éves kortól 60 évesig a német hadsereg kötelékébe sorozták; Bakonysárkányból kb. 90 férfi vonult be, ebből az SS-katonák száma 19. 1944 október végére a férfilakosság igen megritkult, ennek következtében a gazdasági élet egyensúlya bizonytalanná vált. A föld nem kell senkinek. A bérlők, akiknek eddig nagy volt a jelentőségük Bakonysárkány gazdasági életében, felmondják földjeiket. A hazajáró SS-katonák minden agitációja ellenére bizonyos kiábrándulás mutatkozik a nagy németimádatból. A község élete teljesen meghasonlott, felbolygatott állapotba került. Nem annyira a magyar és német lakosság között nő a feszültség, mint inkább egyik német tábor került szembe a másikkal. Az említett sorozások miatt még jobban fellángolt az ellentét. A községben még ekkor sincs kultúrterem, vagy kultúrotthon, ahol egyesületi életet lehetne élni. Az ifjúságot nem sikerült összefogni sem a