Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

Súlyosbította a helyzetet, hogy a búza ára éppen ekkor az exportlehetőség megszűnésével 33 pengőről 9 pengőre zuhant. Az állatállomány lassú fejlődéséről kapunk képet, ha összehasonlítjuk az 1925-ös és 1935-ös adatokat: 1925 1935 Szimentáli marhák Félvér lovak Mangalica sertések 496 205 641 569 232 1035 Gazdasági érdekeik előmozdítására 1921-ben megalakult a bakonysárkányi szőlő- és gyümölcstulajdonosok szeszfőző társulata. A társulat számára a plébánia földjéből vettek egy területet a Mária-hegyi szőlőben és ezen építették fel a kisüsti szeszfőző házat. Az 1925-ös felmérés szerint legszükségesebbnek a következő feladatok megoldását ítélte a község vezetősége: 1. közlegelő szerzése; 2. vasúti rakodóállomás létesítése. Az utóbbi sokáig váratott magára, mivel a vasúti teherforgalmat még 1937-ben is Kisbér bonyolította le. A helybeli vasútállomás ugyanis csupán a személyforgalom céljait szolgálta. Ami a húszas évek Bakony sárkányának szellemi életét illeti, a községben mindössze két kulturális intézmény található: a 140 kötetes könyvtár a községháza épületében és a földmíves egylet. A vallás, az egyház már nem úr oly mértékben az embereken, mint a korábbi évtizedekben. A helybeli plébániatörténet három tényezőre vezeti vissza e folyamat erősödését. Jellemzése szerint a sárkányiakban különösen amerikai tartózkodásuk után alakult ki az a fajta gondolkodásmód, amely szerint a szellemi-lelki értékeknek nincs náluk semmi becsülete, csak anyagiak által mozdíthatók. Az 1880-as évektől kezdve minden családból, különösen a férfiak, pénzszerzés céljából Amerikába vándoroltak, hogy 1—2000 dollárral térhessenek haza. öt-hatévi ottani tartózkodásuk alatt csak a pénzt hajszolták, az ottani közszellem nem jó hatással volt rájuk. Hitük elsorvasztását — írja — a háború és a forradalom tetőzte be. Télen a leányok szolgálni mennek a városokba, ahol erkölcsi veszedelemnek vannak kitéve. A legények között gyakori a házi tolvajlás, orgazdák is akadnak hozzá a községben. Sok a le nem részegedő napi iszákos, különösen, amióta a bor el nem adható. A Nagyatádi Szabó István-féle földreformmal kapcsolatban különféle hiedelmek, illúziók, híresztelések keltek szárnyra a községben. A 14 házhelyért jelentkező azt hitte, hogy a földet ingyen kapják, a házat is ingyen építi fel az állam, s ők évente bizonyos összeget fizetnek majd. 1922-ben ismét izgalmat okozott Bakonysárkány és Dobos puszta lakói között a hír, hogy a nagyigmándi kerületben az egyik képviselőjelölt azt mondotta: bolondok voltak, hogy vagyonváltságot fizettek, mert a nagybirtok vagyonváltságára nem fog sor kerülni.

167 Az akai (Veszprém megyei) Fiáth báró silány minőségű földjéből kaptak néhányan pár holdat, távol a falutól Aka határában. A földreform során összesen 60 kat. hold földet és 3 kat. hold házhelyet osztottak ki az igénylők között. A földhözjuttatottak az