Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Vadász Géza: Bakonysárkány

ban arra hivatkozik, hogy nem önként tette, amit tett, a tanítók szakszervezetébe is úgy kényszerítették be, írja, hiszen a gyűlésre szóló meghívón ez állt: „A meg nem jelenők gyanúsak." Mivel Arany plébános tanúvallomásában azzal is megvádolta, hogy iskolai tanítása eredménytelen volt, védekezésül előadta, hogy a háború utolsó éveiben rövidebb idő volt a tanításra szánva, ráadásul falun vagyunk. Télen az iskolaköteles gyerekek fele látogatta az iskolát, mert egyiknek lábbelije, másiknak ruhája nem volt. A férfiakat behívták a hadseregbe, így az idősebb gyerek otthon vigyázott a kisebbre, míg az anya távol volt. Fahiány, majd járvány akadályozta a munkát. Máról holnapra jött valami rekvirálási rendelet és ezt megint csak a tanítónak kellett elvégezni. A mulasztó gyerekek szüleit pedig nem vonták felelősségre, hiába mutatta ki a hiányzást. Dégenhardt Miklós jegyző vallomása nem hitelt érdemlő, folytatja a védekezést Vágner, mivel évek óta haragosa. Ugyanis „a megüresedett postamesteri állásra én a pár száz koronás jövedelmű tanító mertem vele szemben pályázni és én nyertem el az állást. Dégenhardt jegyző úr most azt állítja, hogy én kommunista voltam. Ezzel szemben május elsején ő szavalt a gyűlésen és ő hangoztatta, hogy 1906 óta szocialista, és üdvözölte a proletárdiktatúrát".

157 Említettem, hogy a néphatalom helyi képviselői többségükben zsellérek voltak. Czike Adél tanítónő vallomásából kiderül, hogy osztályhelyzetüknek nagyon is tudatában jártak el. A fegyelmi bizottság vizsgálata alkalmával a tanítónő elmondja, hogy Vágner őt Velinszky László megyei közoktatásügyi megbízott jelenlétében Sárkányban megvádolta, hogy nem eléggé terjeszti a kommunista eszméket és a fehérekhez (Wagner István nagygazda feleségéhez) jár, velük érintkezik. Amikor Czike Adél megkérdezte, hogy tilos-e velük az érintkezés, Velinszky azt felelte, hogy szabad, csakhogy ezeket is meg kell nyerni a párt számára. Azonban Vágner minden igyekezete, megalkuvása hiábavaló. A fegyelmi ítélet megfosztja állásától és a 140 korona tárgyalási költség megfizetésében is elmarasztalja. 1921. augusztus 11-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter értesíti Prohászkát arról, hogy a püspöki szék ítéletét tudomásul veszi, és intézkedik a tanító fizetéskiegészítő államsegélyének beszüntetése, valamint az országos nyugdíjintézeti tagok sorából való törlése ügyében. A község története a két világháború között Az ellenforradalom hatalomra kerülése után a népi hatalom képviselőit Bakonysárkányban is a tehetős nagygazdák váltották fel. 1920-ra a bíró a 37 holdas Marx Péter, a törvénybíró pedig a 42 kat. holdas Bisztricz Antal lett. A községi elöljárók között egyetlen zsellért sem találunk, noha a lakosság többségét ez a társadalmi réteg teszi ki. 1919. december 28-án újra választják az iskolaszék tagjait is. Arany Imre plébános megnyitó beszédében így biztatja a jelenlevőket: „Olyan embereket válaszszunk iskolaszéki tagoknak, akiknek megbízhatósága a megpróbáltatások idején (értsd a Tanácsköztársaságot) bebizonyosodott." Ennek az útmutatásnak a szellemében elnökké a 45 holdas Kaiser István választották, a kilenc tag között pedig mindössze egy képviseli a szegényparasztok rétegét. Az állásától megfosztott Vágner Kálmán kántortanító helyett az iskolaszék Lencz Józsefet választja meg, akit Lányi József néven a kormányzó vitézzé avatott 1923-ban. Ami az iskola szellemi arculatát formáló tényezőket illeti, 1925-ben az iskolaszék a következő folyóiratokra fizetett elő: Nemzetnevelés; Kis Pajtás; Néptanítók Lapja; és megvásárolták az iskola számára az Eskü a Vérmezőn című képet. Bár Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter 100 korona jutalmat adományozott Szigetvári Mariska sárkányi tanítónőnek 21* 323